Az idei hiányt a 300 milliárdos uniós előleg már nem menti meg, de az adósságcélt kipipálhatja a kormány

Jelentősen javíthatja a decemberi hiány mértékét az uniós előleg, és a kormányzati takarékossági intézkedések, az éves deficit azonban így is várhatóan valamivel magasabb lesz az 5,2 százalékos módosított célnál – mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. Varga Mihály pénzügyminiszter a héten bejelentette, hogy a RePowerEU forrásaiból 779,5 millió eurót, azaz közel 300 milliárd forintot utalt az Unió Magyarországnak.

Ugyan nem tudjuk, hogy decemberben az államháztartás hiánya pontosan hogyan alakult, ezt csak januárban teszi közzé a Pénzügyminisztérium, ám várhatóan jelentősen javíthatja a költségvetés pozícióját. Amire óriási szükség is van, hiszen novemberben a központi alrendszer 4074,3 milliárd forintos hiánnyal állt, ami jócskán felette van a költségvetési törvényben eredetileg rögzített 3400 milliárdos összegnek és a korábbi 3,9 százalékos GDP-arányos szintnek, illetve közelíti az az azóta módosított hiánycélt.

Piaci várakozások szerint az államháztartás hiánya az 5,2 százalékra módosított céllal szemben 6 százalék körüli lehet, ami még épp alatta van a 2022-es 6,2 százalékos deficitnek. 

Még december közepén írtunk róla: egyre több jel utal arra, hogy nemcsak az idei, hanem nagy valószínűséggel már a jövő évi hiánycélt is elengedhette a kormány, legalábbis a korábbi időszak nyilatkozatai és a kormányban történt szerkezeti változtatások is erre utaltak. Bár Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságában határozottan állította, hogy a kormány tartani kívánja, és iránytűnek nevezte a 2,9 százalékos deficitcélt, Nagy Márton az Inforádió Aréna című műsorában már jóval megengedőbben nyilatkozott a magasabb hiányról.

Ráadásul a jegybank korábbi alelnöke – akinek a súlya éppen most nőtt meg a kormányban a gazdasági kabinet élére történő kinevezésével és a Nemzetgazdasági Minisztérium létrehozásával – már többször beszélt arról, hogy a költségvetés legfőbb gondja a fogyasztási típusú adók elmaradása, így az egyensúlyt leginkább a fogyasztás támogatásával és élénkítéssel lehet helyreállítani, és biztosan nem a kereslet szűkítésével.

A magasabb hiánnyal szemben pedig Brüsszel is elnézőbb lehet. Korábban felmerült, hogy 2024-ben visszatér az unió a stabilitási és növekedési paktumhoz, amivel Magyarország a túlzott-deficiteljárás megindítását kockáztatná a 3 százalék feletti hiánnyal. Ennek viszont egyre kisebb az esélye, főleg azok után, hogy az uniós pénzügyminiszterek december 20-án megegyeztek egy reformtervről, ami nagyobb mozgásteret enged a költségvetési kérdésekben a tagállamoknak. Így például magyar javaslatra a jövőben a védelmi többletkiadásokat is figyelembe fogják venni a maastrichti hiányszint értékelésekor.

Varga Mihály az államháztartás jövő évi finanszírozási terveinek ismertetésekor elmondta, hogy jövőre tovább csökken az államadósság, 

ezzel párhuzamosan egyre kedvezőbb a finanszírozás, a lakosságra tudnak egyre inkább támaszkodni.

A magyar államadósság-kezelés fő céljairól beszélve azzal folytatta: a lakossági tulajdonban lévő papírok 22 százalék körül fognak alakulni, az átlagos futamidőben nincs érdemi változás, nem akarták a futamidőt emelni. Hozzátette azt is, hogy idén több mint 40 ezerrel nőtt a lakossági állampapírt birtoklók száma.