Érik a meglepetés: sokkal erősebben csökkenhet az infláció januárban, mint amire az elemzők számítottak
Nem zárható ki, hogy december után újabb meglepetést látunk az inflációs adatokban. Az év utolsó hónapjában 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ami egyértelműen kedvezőbb lett a szakértői várakozásoknál. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint egyre több tényező mutat abba az irányba, hogy 2024 elején folytatódhatott e kedvező tendencia, így a vártnál is jobban mérséklődhetett az árnyomás a gazdaságban, amelyben a tavalyi magas bázis (25,7 százalék), valamint a kedvező makrogazdasági környezet egyaránt szerepet játszik.
Fotó: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap
Ifj. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza szerint:
Könnyen előfordulhat, hogy hosszú idő óta először a jegybanki célsávba kerül vissza az infláció.
Az elemző 4 százalék körüli inflációra számít januárban. Úgy véli, ezzel együtt lehetnek meglepetések – pozitív, illetve negatív irányban is. Felfelé elmozdulás esetén az év eleji átárazások lehetnek döntők: egyrészt az élelmiszereknél havi alapon szemmel látható árnövekedést nem lehet kizárni, másrészt a szolgáltatásoknál is lehetnek áremelések, bár itt inkább a márciusi adat tartogathat izgalmakat – jegyezte meg.
Lefelé irányban az üzemanyagok a Központi Statisztikai Hivatal általi elszámolása a legnagyobb kérdés, konkrétan, hogy a második ütemű jövedékiadó-emelés hogyan lesz elszámolva az árindexben.
Jelezte azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) új súlyokat is publikál, amelyek pont ennél a termékcsoportnál csökkenhetnek látványosan, így enyhítve a jövedékiadó-emelés inflációs hatásait.
A sertéshús, liszt és kenyér ára is csökkenhetett januárban
„Várakozásaink szerint most havi alapon 1,2 százalékkal nőhettek az árak, ez pedig éves szinten 4,4 százalékos inflációt jelentene az év első hónapjára. Ugyanakkor a becslést nehezíti, hogy a KSH januárban közli az inflációs kosár új súlyait, amely befolyással lehet az egyes termékek és szolgáltatások inflációra gyakorolt hatására” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője, jelezve, hogy
a januári adat rendkívül fontos az infláció szempontjából, tekintve, hogy a vállalatok többsége év elején változtatja csak az árait.
Ugyancsak azt emelte ki, hogy a havi áremelkedésben szerepet játszott a jövedéki adó emelése a járműüzemanyagoknál (ez számításaik szerint 0,3-0,4 százalékponttal dobhatta meg a havi inflációt), de az autópályadíjak vagy a postai szolgáltatás díja is érdemben nőtt év elején. Ezzel szemben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) felmérése szerint a kiskereskedelmi élelmiszerárak havi alapon átlagosan nem változtak. Decemberhez képest a vaj vagy a zöldségek drágulását ellensúlyozta a sertéshús, liszt, kenyér árcsökkenése. A szolgáltatások esetében azonban megkezdődhettek az átárazások.
A kedvező makrogazdasági környezet miatt esik az infláció
Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató junior elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció jó eséllyel az 5 százalék alatti tartományba fog kerülni január folyamán, ami szerinte komoly eredménynek mondható.
Ennek alapját a 2023-as dezinflációs folyamatok jelentették, amely során az elsődleges cél az éves bázisú infláció 10 százalék alá szorítása volt, ezt jelentősen túlteljesítette a magyar gazdaság. A decemberi 5,5 százalékos éves bázisú infláció 5,0 százalék alá kerülése januárban elsősorban a hosszabb ideje kedvező makrogazdasági környezetnek, illetve az inflációs folyamatokat jellemző strukturális javulásnak lenne köszönhető
– fejtette ki az elemző.
Koncz úgy véli, mindez a szigorú monetáris politika eredménye, amely egyrészt a lakosságot a fogyasztás helyett a megtakarításra ösztönözte, illetve támogatta a forint stabilitását is, másrészt a visszaeső kiskereskedelmi forgalom szintén a pénzromlási ütem csökkenését idézte elő, az áremeléseket a kereskedők kevésbé tudták érvényesíteni ebben a környezetben. Hangsúlyozta, hogy a kormányzati akciók – elsősorban az online árfigyelő rendszer – szintén pozitívan befolyásolták az infláció alakulását, egyes alapvető élelmiszerek esetében nemcsak a pénzromlás lassulása, hanem sok esetben árcsökkenések is megfigyelhetők voltak.
Kell-e tartani a béremelések hatásától?
A Századvég elemzője szerint a növekedés beindítása a legnagyobb kérdés a magyar gazdaságban. Azt azonban fontosnak nevezte, hogy ez nagyobb inflációs többlet nélkül valósuljon meg.
- „A bázishatások kiépülése,
- az adóemelések árnövelő hatása, illetve
- a fogyasztás bővülése rejt magában inflációs kockázatot, azonban annak mértéke kezelhető a gazdaságpolitika számára”
– vélekedett Koncz Péter.
Becsey Zsolt is hasonlóan érvelt, bár szerinte összességében a bérek felfelé mutató kockázatot jelentenek az inflációra, főleg a szolgáltatások áraiban, de nem feltétlenül a munkaerőpiac lehet idén a meghatározó áremelési faktor. Sokkal inkább a csomagolásdíjak, a megemelkedett fuvarterhek, a gyengülő árfolyam és a korábbról elhalasztott költségelemek érvényesítése fog erősebb hatást gyakorolni az árindexre, mintsem a fizetésemelések.
Molnár Dániel pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az új gáz- és elektromos év alacsonyabb árai miatt a vállalatok költségmegtakarítást érhetnek el, amelyből finanszírozhatják a béremelések egy részét. Szerinte az infláció kapcsán sokkal nagyobb kockázatot jelent a világpiaci olajárak alakulása, amelyre az izraeli konfliktus gyakorol erős hatást, a forint árfolyama, valamint az, ha a belső kereslet erősödésére a vállalatok ismét agresszívabb árazási politikával reagálnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.