„Látótávolságban sincs”, hogy a kormány megegyezzen az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa további finanszírozásáról – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a lengyel PAP hírügynökségnek adott interjúban, amelyet az Economx szemlézett.
Sajnos a tárgyalások késő ősszel megrekedtek. Még mindig várjuk az Európai Bizottság válaszát a legutóbbi álláspontunkra, amelyet írásban küldtünk el
– emelte ki a miniszter, hozzátéve: tárgyalópartnereinek az Európai Parlament politikai zsarolása miatt nincs bátorságuk további lépéseket tenni a probléma megoldása érdekében.
Az Erasmus-ügy még a tavalyi év elején pattant ki , amikor kiderült, hogy nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi felsőoktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Tehát
azok a hallgatók estek el az Erasmus lehetőségétől, akik olyan felsőoktatási intézménybe járnak, amelyet valamely kormányközeli alapítvány tart fenn és üzemeltet.
Nem sokkal ezután egy sor, a kormányban pozíciót betöltő vagy hozzá kapcsolható személy mondott le kuratóriumi tagságáról, de azóta sem sikerült az ügy végére pontot tenni. A legutóbbi fejlemény az volt, hogy miután november 23-án lejárt az új Erasmus-szerződések megkötésének határideje, a kormány pedig nem kapott visszajelzést a bizottságtól a korábban leadott javaslataira a probléma feloldására, ezért a kabinet a határidő meghosszabbítását kérte – a jelek szerint megoldás azóta sem született.
A lengyel média az Erasmus-ügy mellett a szuverenitásvédelmi törvényről is kérdezte Navracsicsot. A miniszter elmondta: más országokban is vannak olyan törvények, amelyek általában a választási kampányokba vagy az ország belpolitikájába való külső beavatkozás korlátozására és átláthatóságának biztosítására irányulnak.
Az új szabályozást többek között az amerikai külügyminisztérium is bírálta, „drákói” eszköznek nevezve, amely alkalmas lehet a politikai ellenfelek megbüntetésére.
Állásfoglalásuk szerint „a szabályozás nincs összhangban a demokráciáról, az egyéni szabadságjogokról és a jogállamról vallott közös értékekkel”.
A miniszter nem gondolja, hogy az intézkedést a jövőben nagyobb kritikák érik majd.
December közepén derült ki, hogy Brüsszel hajlandó feloldani 10,2 milliárd eurónyi magyar uniós támogatást: a kohéziós alapokban eddig összesen mintegy 30 milliárd Magyarországnak szánt forrás volt befagyasztva, ennek csaknem a harmadát szabadította fel a bizottság.
Ugyanakkor 21 milliárdot továbbra is zárolnak. Navracsics Tibor bízik abban, hogy a fennmaradó pénzeket, amelyekre szerinte Magyarország jogosult, hamarosan feloldják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.