Az utolsó negyedéves GDP-adatban is meglátszódhat az export decemberi beszakadása

Decemberben hosszú idő után produkált ismét hiányt a termék-külkereskedelmi egyenleg: a deficit értéke 188 millió euró volt, legutóbb tavaly januárban láttunk ilyet – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szenior makrogazdasági elemzője. Ez az egy évvel korábbinál még így is 110 millió euróval kedvezőbb egyenleg, és mindenképpen meglepetés. Az import euróban számított értékének 8,6 százalékos csökkenése viszont nem az, ennél az előző hónapokban csak nagyobb visszaeséseket láttunk.

Az import mérséklődésében egyaránt szerepet játszik a mennyiségek és az árak alakulása: az alacsony belső kereslet nyomán csökken az import volumene is, míg a normalizálódó energiaárak nyomán az árak esnek vissza. A legfrissebb, novemberi adat szerint az euróban számított importárak közel 10 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál. 

Az export 7,8 százalékos értékcsökkenése meglepetésnek számít – itt az elmúlt hónapokban ennél kisebb mérséklődést vagy növekedést láttunk. Itt talán az árak változásának kisebb szerepe lehetett, hiszen az euróban számított árszint az előző hónapokban sem változott érdemben. A kedvezőtlen exportvolumen-adatból messzemenő következtetést nem szabad még levonni, ám mindenképpen kedvezőtlen előjel a holnap megjelenő ipari termelési adat és a jövő héten megjelenő negyedik negyedéves GDP-adat tekintetében. A termék-külkereskedelmi egyenleg szerepe a folyó fizetési mérlegben fontos, így a kedvezőtlen adat negatív hatást gyakorolhat a forint árfolyamára.

Az elmúlt év egésze kedvező

Az év egészét tekintve azonban ennek az ellenkezőjét láttuk: az export euróban számított értéke 4,5 százalékkal emelkedett, míg az importé 7,9 százalékkal csökkent. Ezzel jelentős, 9,3 milliárd eurós pozitív egyenleg alakult ki az előző év hasonló nagyságrendű hiánya után. Ehhez elsősorban az importárak normalizálódása és az import volumenének csökkenése járult hozzá, de az is fontos szerepet játszott benne, hogy az export volumene az év egészét tekintve növekedni tudott. Ez segítette, hogy a folyó fizetési mérleg magas energiaárak miatt 2022-ben kialakult deficitje lecsökkenjen, vagy akár el is tűnjön – ezt majd a márciusban megjelenő adatokból tudjuk meg. A folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása pedig végső soron segítette az árfolyam stabilizálódását is.

Az idei évben a belső kereslet élénkülésével az import volumene is növekedésnek indulhat. Várakozásaik szerint a beruházások termőre fordulásával ezzel a kivitel volumene is lépést tud tartani, így az egyenleg nem változhat jelentősen.

Negatív meglepetésként értékelte a decemberi külkereskedelmi mérlegadatot Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője. 

Az import csökkenésében szintén a visszafogott ipari teljesítményt kell kiemelni, de a fogyasztás és a beruházások visszaesése is szerepet játszik benne. A KSH a megszokottnál most több részletet közölt az első becslés keretében: exportoldalon a gépipart, míg importoldalon a romló energiaegyenleget emelte ki. Az előbbi esetében továbbra is a felvevőpiacaink gyenge teljesítményét érdemes megemlíteni, ugyanakkor az utóbbi esetében kérdés, hogy a romlás az árak kedvezőtlen változása miatt következett-e be, vagy a volumen játszott szerepet abban.

Figyelembe véve, hogy a tavalyi év októberében az izraeli konfliktus miatt ugyan emelkedett a Brent típusú kőolaj világpiaci ára, illetve a gáz tőzsdei ára, azonban ennek mértéke nem volt drasztikus, mint amilyet 2022-ben tapasztalhattunk, ami megmagyarázná a havi változás mértékét. Így feltehetően az energiabehozatal havi mértéke játszhatott szerepet a kedvezőtlen adatban. Emiatt pedig szerinte sem érdemes még messzemenő következtetéseket levonni egyhavi adatból.

Mérséklődött a sérülékenység

Molnár Dániel ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az év egészét tekintve a kép így is kedvező. A tavalyi 9,3 milliárd eurós többletnél csak egyszer, 2016-ban alakult ki magasabb szufficit a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegében. 

Ezzel pedig érdemben mérséklődött a magyar gazdaság sérülékenysége, ami a forint árfolyamának is támaszt adott a tavalyi év során.

Előretekintve a Makronóm a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének romlására számít, azonban az érdemi többlet fennmaradhat. A német gazdaság nem mutatja jeleit a gyors kilábalásnak, így az export a termelésre forduló beruházásokkal együtt is csak visszafogottan alakulhat. Ellenben a reálbérek növekedése miatt emelkedő belső kereslet felfelé hajthatja az importot.