Nagy Márton: az Exim és az MFB is nagyban hozzájárult, hogy elkerülte a mély visszaesést a gazdaság

Az NGM tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő két állami bank – az MFB és az EXIM – 2023-ban jóval gyorsabb ütemben tudtak növekedni a a megelőző évekhez viszonyítva, ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy az anticiklikus gazdaságpolitika sikeres legyen, és a magyar gazdaság a nehéz környezet ellenére is elkerülje a mély visszaesést – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a két intézmény tavalyi tevékenységét bemutató sajtótájékoztatón.

Az MFB és az EXIM – tette hozzá a miniszter – három módon járult hozzá az anticiklikus gazdaságpolitika sikeréhez: hitelezéssel, garanciák nyújtásával és a tőkeállomány emelésével. A két bank fokozott aktivitása nélkül – emlékeztetett Nagy Márton – a vállalati hitelezés drasztikusan visszaesett volna 2023-ban. Az MFB és az EXIM fokozott üzleti aktivitása nyomán a két bank összesített mérlegfőösszege az év végére elérte a 7256 milliárd forintot, amely több mint 2100 milliárdos – bő 40 százalékos – emelkedést tükröz 2022-höz képest. 

 – emlékeztetett a miniszter.

Az EXIM (MEHIB-bel együtt számolt) mérlegfőösszege tavaly rekordmértékben, év szerint a bank hitelállománya közel 50 százalékkal – 762 milliárd forinttal – bővült, így az év végén megközelítette a 2500 milliárd forintot. Mindehhez jelentős mértékben hozzájárult a 2023 februárjában elindult, 1000 milliárd forintos keretösszegű Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BGH), amely nagymértékben segítette a vállalati hitelezés talpon maradását is. Utóbbit alátámasztja, hogy – a 2023. január és november közötti adatokat az egy évvel korábbiakkal összevetve – a forintban történő vállalati hitelezés visszaesése a BGH hitelei nélkül 45 százalékos lett volna, míg azokkal együtt csak 20 százalék körüli volt. Az Eximbank a BGH keretében december végéig 732 milliárd forint hitelt folyósított (döntően refinanszírozási hitelezés formájában), a szerződött állomány pedig a teljes, ezer milliárd forintos keretet elérte.

Sipos-Tompa Levente, az MFB vezérigazgatója közölte: a bank mérlegfőösszege 2023-ban 20 százalékkal emelkedett, amely éves alapon közel 600 milliárd forintos bővülést tükröz. A saját forrású hitelek, tőkebefektetések és garanciavállalások állománya meghaladta a 3700 milliárd forintot, ebből a hiteleké megközelítette az 1500 milliárdot. Az MFB-nél négy program futott 2023-ban: a kis- és középvállalkozásoknak szóló Széchenyi Mikrohitel Refinanszírozási Programok, az uniós források, a Baross Gábor Tőkeprogram első pillére, illetve az agrár fókuszú hitelprogramok.

Mindkét szereplő sikeres nemzetközi kötvénykibocsátásokat is lebonyolított tavaly: az EXIM egy 1,25 milliárd dolláros és egy 1 milliárd eurós, az MFB pedig egy 1,125 milliárd dolláros kibocsátást hajtott végre.

Nagy Márton az idei évre vonatkozó tervekkel kapcsolatosan közölte: a két bankkal szemben változatlanul az az elvárás, hogy tevékenységükkel jelentősen járuljanak hozzá a hazai gazdaság teljesítményéhez. Az NGM elvárja, hogy az MFB és az EXIM összességében egy százalékponttal járuljon hozzá a GDP-növekedéshez. Ehhez hozzájárulhat, hogy az EXIM-nél a BGH 2024-ben 200 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik, miközben a kifektetési ügyletek finanszírozása hangsúlyosabbá válik, és az exportpiacokra lépés támogatása is fontos célkitűzés. Az MFB egyik fő feladata pedig az uniós forrásoknak a gazdaságba való gyors becsatornázása lesz.

Ami az idei gazdasági kilátásokat illeti, Nagy Márton szerint idén a tavalyinál sokkal jobb a helyzet, amelyhez a fokozatosan élénkülő belső kereslet, a turizmus és a szolgáltatói szektor egyaránt hozzájárul. Gondok – tette hozzá – inkább a másik ággal, vagyis a külső kereslettel, az exporttal adódhatnak: a magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontos Németország például recesszióval küzd, ami nyilvánvalóan rontja a mi kilátásainkat is. 

 amelyhez nagyban hozzájárulhat az MFB és az EXIM erős aktivitása is.