Korai temetni a költségvetést, de az eredeti hiánypályát így is kidobhatja a kormány
„Egy hónap adataiból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, de biztosan alátámasztja, hogy a 2,9 százalékos hiánycél nem tartható, ez egyértelmű” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, akit a januári költségvetési és adósságadatokról kérdeztünk. Az év első hónapjában pluszban zárt az államháztartás, a részletes jelentésből azonban az derül ki, hogy továbbra is gondban van az állam az áfabevételekkel, amelyek elmaradása tavaly mintegy 1000 milliárdos lyukat ütött a költségvetésben. Emiatt az eredeti, GDP arányában mért 3,9 százalékos hiánypálya is felborult, amelyet előbb szeptemberben 5,2, majd december végén 5,9 százalékra módosított a Pénzügyminisztérium, hogy aztán legutóbb már 6,5 százalékra saccolja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Virovácz szerint a januári költségvetési adatok nem feltétlen jelentenek egész évre vonatkozó tendenciát, ezért érdemes megvárni az első három hónapot, amelyekből sokkal több következtetést lehet majd levonni. Ezzel együtt nagyon nehéz tisztán látni a valós költségvetési folyamatokat illetően.
Mindenképpen furcsa, hogy az áfabevételek ilyen gyengén alakulnak, pláne úgy, hogy közben az infláció jelentősen mérséklődött
– mondta a közgazdász, aki szerint az a kérdés, hogy mindez még mindig a gyenge belső kereslet eredménye-e, vagy továbbra is az áfa-visszautalások torzítják az adatokat. Januárban 825 milliárd bevétele volt az államkasszának áfából, szemben az egy évvel korábbi 866 milliárd forinttal, ami azért sem túl biztató, mert pont egy évvel ezelőtt volt a legmagasabb az infláció. De a jövedéki adónál is visszaesés látható, az egyetlen kivétel a személyi jövedelemadó, amiből 60 milliárddal több befizetése volt a büdzsének.
A költségvetés mindenesetre januárban 54,4 milliárdos többlettel zárt, ami annak fényében nem túl erős, hogy nagyon jelentős uniós forrásbeáramlás történt. Ha ezt kiszednénk a képből, akkor nem nézne ki jól a költségvetési helyzet – tette hozzá az elemző, aki rámutatott arra is, hogy
a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is nem hivatalosan 4,5 százalékos deficitről beszél. Szerinte ez ilyen évindítás mellett is még teljesíthetőnek tűnik.
Lényegében ezt a magasabb hiánypályát már a nemzetközi hitelminősítők is elfogadták, legutóbb ennek ismeretében erősítették meg a magyar adósbesorolást.
Orrnehéz az adósságpálya idén, betárazott az adósságkezelő
Januárban 2064,4 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága, ami nem másnak, mint az év eleji devizakötvény-kibocsátásnak tulajdonítható. Virovácz szerint az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ezzel nemcsak felülteljesítette a devizakibocsátást, hanem
az éves tervet lényegében teljesítette, erre mondják azt, hogy orrnehéz kibocsátási struktúrát produkált az ÁKK.
Mint elmondta, a nemzetközi hitelminősítők ilyenkor megnézik, hogy a kincstári egységes számla hogyan változott, tehát ha ott van ez a pénz, és nem költi el a kormány, akkor ezt ki szokták „nettózni”.
Éppen emiatt én azt gondolom, nem kell aggódni. Pusztán arról van szó, hogy az ÁKK is tisztában volt azzal, hogy a 2,9 százaléknál magasabb lesz az idei hiány, ezért, hogy ne az utolsó hat hónapban kelljen kapkodni, minden egyes funkciónál, legyen szó államkötvényekről, diszkontkincstárjegyről, túlteljesített
– magyarázta az elemző.
Az év közepére állhat helyre a fogyasztás
Virovácz Péter szerint annak ellenére, hogy a fogyasztói bizalmi indexek hónapok óta javulnak a reálbérek emelkedésének köszönhetően, ez korántsem egy egyenletes helyreállás lesz. Ezt támasztja alá a GKI februári konjunktúraindexe is, amely a januári erőteljes javulás után jócskán mérséklődött. Ezt azzal magyarázta, hogy az elmúlt két év mély nyomott hagyott a fogyasztókban, de úgy látja, hogy szépen, fokozatosan fog visszaépülni ez a bizalom.
Valamikor az év közepén láthatunk majd tartós fogyasztási trendet, ami megerősítheti, hogy valóban megtörtént a fordulat
– mondta az ING Bank elemzője, aki szerint fél év biztosan szükséges lesz arra, hogy helyreálljon a fogyasztás. Ezért a növekedés motorja is ez lesz idén, a kérdés csak az, hogy ez a helyreállás milyen gyorsan megy végbe. Ezen múlik, hogy 2 százalék lesz idén a növekedés, vagy 4 százalék – tette hozzá Virovácz Péter.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.