„Kezdjük a friss hírrel: Brüsszelben megegyeztek az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós támogatásról. Szerintem ez jó” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) üzleti fórumán, Budapesten.
A tárcavezető a múlt héten a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó rendezvényén is felszólalt, a magyar és francia gazdasági együttműködést példaértékűnek nevezte.
Mostani előadását tehát az aktuális hírrel kezdte, hogy az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának. A nemzetgazdasági miniszter szerint jó, hogy megszületett a megállapodás.
Az eseményt az idén 35 éves jubileumát ünneplő AmCham elnöke, Szabó Zoltán nyitotta meg.
Elmondta, hogy az üzleti fórum kiváló alkalom az aktuális ügyek megvitatására, amilyenek például a beruházási és adóügyek. A szervezet elnöke az AmCham éves jelentésében úgy fogalmazott:
az energiaválság és az orosz–ukrán háború nagyfokú instabilitást teremtett, ennek dacára a kamara erős maradt.
Utána lépett pódiumra Nagy Márton.
A nemzetgazdasági miniszter úgy vélte, hogy az amerikai–magyar kettős adóztatás kérdésköre túlpolitizált, de fontos volna megállapodni e témában is.
Talán nem pontosan olyan formában, mint korábban, de szükség lenne rá
– mondta, és felkérte a Magyarországon tevékenykedő cégeket, hogy vessék latba a kapcsolataikat.
Hangsúlyozta, hogy nem lehet kizárólag az infláció mérséklésére koncentrálni. Emlékeztetett, hogy 2023-ban nagyban csökkent a fogyasztás Magyarországon, ami az áfabevételekre is hatással volt.
„Ha visszaáll a fogyasztás, az a költségvetés helyrebillentésében is segít” – összegzett Nagy Márton, aki szerint gazdasági tankönyvekből sem tanulható meg minden.
Kifejtette, hogy a reálbér-emelkedés az egész gazdaságra jó hatással lehet, de a bevételnövekedést csak hónapokkal később követi a fogyasztás serkenése.
Jelezte: a kormány célja, hogy megőrizze a nyugdíjak vásárlóértékét, valamint hogy nőjön a minimálbér, mert ez is hozzájárulna ahhoz, hogy a lakosság kevésbé érezze szükségesnek a takarékosságot.
A nemzetgazdasági miniszter részletezte, hogy a beruházási hajlandóság továbbra is magas hazánkban.
Kiemelte, hogy a kabinet igyekszik felpörgetni a hazai gazdaságot, és ennek érdekében indít vagy folytat programokat. Ezek közül kiemelte a következőket:
Miközben a munkanélküliség kifejezetten alacsony itthon, az aktivitás tekintetében csupán az Európai Unió középmezőnyéhez tartozunk.
Szükség van a vendégmunkásokra a piac igényeinek kielégítéséhez
– vonta le a következtetést Nagy Márton, aki viszont aláhúzta, hogy ez csakis szigorúan szabályozott keretek között történhet.
A 2024-e feladatokat három pontban foglalta össze:
Szerinte az inflációtól már nem kell tartani, mert „olyan gyorsan távozott, amilyen gyorsan jött”. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a német gazdaság nehézségekkel küzd, ez pedig nyilvánvalóan hatással lehet Európa egészére, így a magyar gazdaságra is.
A kamara tagságából érkezett kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a digitalizáció tekintetében le vagyunk maradva, amelyhez jön pluszban a mesterséges intelligencia jelentette kihívás.
Úgy ítélte meg, hogy a multinacionális vállalatok előnyben vannak, ezért arra kérik e cégeket, hogy oktassák is a munkavállalóikat, ugyanakkor szerinte a miniszter nem mondhatja meg a vállalatoknak, hogy mit tegyenek.
„E tekintetben is különbözünk a német kormánytól” – összegzett.
Az egészségügyet érintő kérdésre úgy felelt, hogy ez nem az ő szakterülete, ugyanakkor a saját édesanyját hozva példaként kijelentette:
a magyar családok régi hagyománya, hogy kisebb gyógyszertárat tartanak otthon, ami ékes bizonyítéka annak, mekkora üzlet az egészségügy.
Szerinte a betegségmegelőzés mindennél fontosabb. Kitért a megszüntetett kötelező üzemorvosi vizsgálatra is, megjegyezve, hogy áthelyezték a vállalatokhoz annak eldöntését, hogy szükség van-e ilyenekre, mivel úgy találták, hogy a legtöbb esetben ezen vizsgálatok csak formalitások voltak.
Az építőszektort firtató kérdésre úgy felelt, hogy azt az új gyárberuházások és a logisztika mentik meg.
Magyarország a nagyon közeli jövőben logisztikai nagyhatalom lesz
– közölte a miniszter, aki szerint igenis említésre méltó, ahogy a vidéki városokban egyre-másra jelennek meg a beruházások.
Mit mondott tavaly Szijjártó Péter?Tavaly tavasszal egy másik miniszter, Szijjártó Péter volt a fórum vendége, egyben fő előadója. A külgazdasági és külügyminiszter előrebocsátotta, hogy az AmCham-cégek közül 14 a kormány stratégiai partnere, majd kitért olyan világpolitikai eseményekre is, mint például az orosz–ukrán háború, illetve annak gazdasági hatásai. Szerinte mindenki elfogadta az Egyesült Államok versenyre hívását, hogy ki tud a legtöbbet segíteni Ukrajnának, amit két okból is elhibázott ötletnek vélt: az egyik, hogy a világ első számú katonai erejével bármilyen versenyre kelni logikátlan, a másik pedig a mi földrajzi közelségünk. A tagság kérdéseire válaszolva rögzítette, hogy sem amerikai, sem kínai, sem semmilyen befektetővel szemben nincs előítéletesség: ha megfelelnek a szabályozásoknak, egyenlő feltételekkel indulhatnak. Már akkor megjegyezte, hogy a 2024-es amerikai választásokra készülő republikánusok megígérték, hogy amennyiben visszakerülnek a hatalomba, visszaállítják a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.