BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Suppan Gergely: nincs helye a megszorításoknak, a növekedést kell ösztönözni

Hiba lenne elővenni az egyszer már csúfosan megbukott és bizonyítottan eredménytelen megszorításokat, ami nemcsak hogy csírájában fojtaná el a kibontakozó helyreállást, hanem ismét elmaradó bevételeket és magasabb deficitet okozna. A deficit csökkentéséhez a gazdasági növekedés helyreállására van szükség.

„Egyértelműen a gazdasági növekedésre van szükség ahhoz, hogy a költségvetési deficit fenntarthatóan csökkenni tudjon az adóbevételek gyarapodásán és az automatikus stabilizátorokon keresztül” – írja a VG-n Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza. 

20200302_0006_MOR2020.03.02.                                        
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője        
Fotó: Móricz-Sabján Simon20200302 Budapest                                         Suppan Gergely  a Takarékbank vezető elemzője        Fotó: Móricz-Sabján Simon  MOR  Világgazdaság  VG
Suppan Gergely szerint az év során üzembe álló működőtőke-beruházások szintén javítják az idei növekedési kilátásokat.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

A gyorsan változó körülményekhez igazodva a kormány többször is módosította a költségvetési tervet. A költségvetési hiánycél 2022 végén a GDP 3,9 százalékára, 2023. októberében 5,2 százalékára módosult, de az előzetes adatok alapján megközelíthette a GDP 6 százalékát.    

A tervezettnél rosszabbul alakuló költségvetési egyensúly döntő mértékben külső sokkhatásokra vezethető vissza. 

A büdzsé ehhez részben extraprofitadókkal, részben beruházások elhalasztásával és részben az eredeti tervnél magasabb hiánnyal alkalmazkodott. A külső sokkhatások ellensúlyozására azonban a kormány jó okkal nem vezetett be a lakosságot közvetlenül érintő megszorításokat és versenyképességet rontó általános adóemeléseket sem. Mivel a kiadások jelentős része előre meg van határozva, azok jelentősebb csökkentésére nincs mozgástér. 

Suppan Gergely szerint 

2023 második negyedévében véget ért a technikai recesszió, a harmadik negyedévben pedig újra növekedési pályára állt a hazai gazdaság. 

„Az év eleji béremelések és az idén várhatóan markánsan növekvő reálbérek hozzájárulhatnak a fogyasztás élénküléséhez, amihez szükséges a háztartások óvatosságának további enyhülése is. A célzott állami támogatások, csökkenő kamatok, valamint a javuló belső keresleti feltételek a beruházások fordulatát segíthetik. Az év során üzembe álló működőtőke-beruházások szintén javítják az idei növekedési kilátásokat.”

Az iparban, az építőiparban és a szolgáltatási ágazatok többségében azonosítható a kapacitások kihasználatlansága, azaz a gazdaság biztosan a potenciális kibocsátás alatt teljesít, ami egyúttal elmaradó adóbevételeket és a tervezettnél nagyobb államháztartási hiányt eredményez. 

Emiatt hiba lenne elővenni az egyszer már csúfosan megbukott és bizonyítottan eredménytelen megszorításokat, ami nem csak csírájában fojtaná el a kibontakozó helyreállást, hanem ismét elmaradó bevételeket és magasabb deficitet okozna.

Ráadásul a megszorításokkal újra a családok, a magyar vállalkozások járnának rosszul – összegzi a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.