Hivatalos: a kocka el van vetve – történelmi per veszi kezdetét Brüsszelben Magyarország miatt

Az Európai Parlament (EP) hivatalosan is bejelentette, hogy pert indít az Európai Bizottság (EB) ellen – írta meg az Euronews. 

Ahogy arról korábban a Világgazdaság is beszámolt, a kereset alapja, hogy az EB a Magyarországnak járó uniós források egy részét, 10,2 milliárd eurót tavaly decemberben feloldott. Az EP ebbe nem hajlandó belenyugodni. Mégpedig azért, mert szerinte a bizottság megalapozatlanul szabadított fel kohéziós forrásokat Magyarországnak.

Történelmi per veszi kezdetét Brüsszelben Magyarország miatt

Hétfő óta benne volt a levegőben a mostani végkifejlet. Akkor az EP jogi bizottsága úgy határozott, beperli az EU végrehajtó hatalmát, vagyis az EB-t, mert a Magyarország szempontjából kedvező döntéssel megsértette az adófizetők pénzének védelmére vonatkozó kötelezettségét. Ráadásul a lépést majdnem egyhangúan támogatták a testületben: 16 képviselő szavazott a kereset mellett, amelynek mindössze egy ellenzője volt.

Ez a fejlemény azonban még nem jelentett pontot a mondat végén, ugyanis csütörtökön még a képviselőcsoportok vezetőinek találkozni kellett, hogy végső jóváhagyást adjanak Roberta Metsola parlamenti elnöknek a bizottság bíróság elé citálásához.

Csütörtök reggel ugyanis reggel az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola a képviselőcsoportok vezetőivel folytatott megbeszélésen jóváhagyta a per megkezdését. Ez azért volt döntő, mert Metsola rendelkezik a végső jogkörrel, hogy más intézményekkel szemben jogi eljárást indítson az Európai Bíróság előtt. Ennek határideje egyébként március 25.

Mi lehet a következménye, hogy az Európai Parlament beperelte az Európai Bizottságot?

Az Euronews kiemelte, hogy a perrel az EP nyomást gyakorol Ursula von der Leyenre, aki második ciklusára pályázik a Bizottság élén. Ő ugyanis szilárdan kiáll a jogállamiság mellett, vagyis kvázi a per az EP elgondolása szerint alkalmas arra, hogy ezzel szembesítse a EB elnökét. Jelzésértékű, hogy Von der Leyen pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) nem ellenezte a per megkezdését, igaz, nem magát az elnököt, hanem az egész testületet tette felelőssé. 

Ugyan a fejlemény kétségkívül páratlan, egyelőre korai megkongatni a vészharangot. Egyrészt olyan politikusok álltak a kezdeményezés élére, akik egyértelműen bűnösként tekintenek a jelenlegi magyar kormányra. Ilyen például a zöld Daniel Freund is. Miután nyáron éppen EP-választások lesznek, a magyarkérdés pedig kampánytéma a liberális oldalon, ezért a kialakult helyzet könnyen értelmezhető úgy is, hogy a politikai vetélkedés egyik újabb fejezete.

Ugyanakkor az is tény, hogy a pernek akár vaskos kihatásai is lehetnek a magyar EU-s pénzek folyósítására. Jósolni azonban nehéz, ugyanis egyelőre nincs ítélkezési gyakorlat ilyen esetekre. Viszont az is tény, hogy nem ez az első eset, hogy a Parlament a luxembourgi legfelsőbb bírósághoz fordul a Bizottsággal szemben. A 2021. októberi keresetnek gyakorlatilag ugyanaz az alapja, mint most: kikényszeríteni, hogy az uniós pénzek kifizetését az EU alapvető irányelveinek tiszteletben tartásához kössék.