Nemsokára QR-kóddal vizsgálhatjuk, mennyire hizlal a bor

Új borjelölési szabályok segítik a fogyasztót, de feladatot adnak a borászoknak – jellemezte az új, a borászati termékeken is az élelmiszerekéhez hasonló információk megjelenítését előíró szabályozást Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Az egyébként már december 8. óta hatályos uniós rendelet által előírt információk megjelenítése a borcímkéken nehézkes lenne, ezért az agrártárca, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) együttműködésével egy QR-kódos megoldást fejlesztettek ki a kötelezettség teljesítésére. Ezzel az is volt a céljuk, hogy a borászoknak az újabb adminisztrációs kötelezettség teljesítésében egyszerű és gyors megoldást biztosítsanak, és a borocímkék információkkal történő túlzsúfolását is elkerüljék.

Ezzel a megoldással az uniós szabályoknak megfelelve a borászok saját honlapjától elkülönülten, a winelabel.hu honlapra vezetve a fogyasztókat nyújt információt a borról, felsorolva annak

• nevét,
• termékkategóriáját,
• származási igazolását,
• termelőjét.

Ezenfelül 100 milliliterre, vagyis egy deciliterre vetítve a megtudhatók lesznek a tápérték-információk is, vagyis hogy az adott bor mennyi

• energiát,
• fehérjét,
• zsírt,
• telített zsírsavakat,
• szénhidrátot,
• ebből cukrot,
• élelmi rostot, valamint
• sót

tartalmaz.

Az uniós rendelet szerint ezeket az adatokat a 2023. december 8. után készült borok címkéjén kell feltüntetni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy a QR-kódokat – bennük egy „i” betűvel, hogy az esetleg a borász által már korábban használt QR-kódtól megkülönböztessék – csak az idei évjárata palackjain lesz kötelező feltüntetni.

– szögezte le Brazsil Dávid, a HNT főtitkára, hozzátéve, hogy a jelölési köztelezettségben lehetőséget is látnak, mert bor természetes termék, ami most a fogyasztókban talán jobban tudatosul. Az, hogy ingyenesen biztosítják ezt a borászoknak, megfelel a HNT szolgáltató köztestület profiljának. Úgy számolnak, hogy éves szinten mintegy 300–500 millió forint adatszolgáltatási értéket takarítanak meg így a borászoknak. A QR-kódon feltüntetett adatok az unió mind a 27 nyelvén elérhetőek lesznek, ami nagy könnyebbséget jelenthet egyes kisebb tételű export esetén, mivel nem kell két-három karton bor miatt külön adatszolgáltatást végezni és QR-kódot készíteni mondjuk litván vagy észt nyelvű információkkal – emelt ki egy gyakorlati példát.

Brazsil szerint a gyorsaság szintén nagy erénye a HNT rendszerének, mert a QR-kódot az uniós tagországok között a leghamarabb, már a bor forgalomba hozatali eljárásának vége előtt, a végső származási bizonyítvány kiadásakor át tudja adni a borászoknak.

A Világgazdaság kérdésére – hogy máshol létezik-e az unióshoz hasonló jelölési kötelezettség a borágazatban – Brazsil Dávid elmondta, hogy korábban egyes országok esetében az exporttételeken fel kellett tüntetni a kalóriatartalmat, de egyéb jelölési kötelezettségről nincs tudomása. Mint mondta, 

Az pedig szerinte életidegen, hogy az egyes jellemzőket egy deciliterre kell vetíteni, mert bár a boroknál ez értelmezhető mértékegység, a söröknél és azt égetett szeszeknél már kevésbé. 

Feldman Zsolt ehhez azt tette hozzá, hogy a borágazatra három szabályozási rezsim vonatkozik – a piaci, az élelmiszer és a jövedéki –, és ezzel a jelölési előírással az élelmiszer-szabályozás a maga eszközeit próbálja érvényesíteni.