Debrecenben gazdasági jólét van: itt építik a jövőt, ez lett Magyarország második fővárosa

„Habár jól tudom, önmagunk dicséretét nem illik másra bízni, de ezúttal mégis jólesik bezsebelni az elismeréseket” – kezdte beszédét Papp László, Debrecen polgármestere a PwC Business Forum 2024 elnevezésű rendezvényén. A városvezető Kis Tünde, a PwC Magyarország igazgatója által közölt adatokra utalt: a hajdúsági településen 2015-től kezdődően a beruházások értéke meghaladja a 12,5 milliárd eurót, az új munkahelyek száma pedig a 19 500-at. „Itt épül a jövő” – hangzott el.

Debrecen lett Magyarország második fővárosa

Papp kiemelte: egy évtized alatt tulajdonképpen megváltoztatták a régió sorsát, gazdaságát. Olyannyira, hogy a város 2030-ra 4,5 százalékát adja majd a magyar GDP-nek. Kijelentette: immár realitás, hogy 

Utóbbi természetesen egybecseng Lázár János terveivel is. Az építési és közlekedési miniszter szerint Hajdú-Bihar vármegye székhelye olyan lesz, mint amilyen Németországban Hamburg vagy München.

Papp László emlékeztetett: a negyedik helyen szerepelnek idén a kontinens kisebb városai között a Financial Times nemzetközi befektetésekkel foglalkozó részlegének ranglistáján, ráadásul 2018 óta ez az ötödik alkalom, hogy Európa tíz legjobb tőkevonzó képességű városaként tartják számon Debrecent. Szerinte a célok helyett inkább a tettek fontosak, és ezek közül is kiemelkedik a környezetvédelem és fenntarthatóság. Egy több mint ötvenhektáros napelempark már működik náluk, de további hasonló fejlesztéseket is terveznek, sőt egy karbonsemleges ipari parkról is készül tanulmány, kiegészítve egy geotermikus kutatás elvégzésével. 

Tíz év alatt meghatszorozzák a gazdasági teljesítményüket

„Talán az egybegyűlteknek nem éppen jó hír, de nekünk mindenképpen az, hogy a helyi önkormányzat az utóbbi három évben megduplázta az adóbevételeit” – jegyezte meg a konferencia résztvevőinek a polgármester, hozzátéve, a hajdúsági település gazdasága elképesztő ütemben nő: 2030-ra a 2020-as eredményeiket meghatszorozzák. Arról is beszélt, hogy egy átgondolt, komplex fejlesztés zajlik náluk, ezért sikerült megtízszerezniük az ipari területeik mennyiségét az elmúlt időszakban. 

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, Debrecen közgyűlése rekordösszegű költségvetést fogadott el 2024-re: a büdzsé mérlegfőösszege 230,9 milliárd forint, 27 százalékkal több mint egy évvel korábban. A városkassza ráadásul a jövőben még tovább gyarapodhat, amikor a kínai akkumulátorgyártó, a CATL és a német prémiumautó-gyártó, a BMW is beindítja a termelést helyben. 

A saját bőrükön érezhetik a gazdasági jólétet

Papp úgy véli, 

de az sem a véletlen műve, hogy a világ kiemelkedő technológia vállalatait idevonzották. 

Ráadásul 

• az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és Debrecen közötti jelenlegi támogatási rendszer összértéke meghaladja a 159 milliárd forintot, amely egy mintegy 340 milliárd forintos fejlesztést indukál majd a következő években.
• Az ÉKM-mel közös 19 közlekedésfejlesztési projekt értéke nagyjából 20 milliárd forintot tesz ki, a város közlekedési rendszerét érintő újításoké pedig meghaladja a 42 milliárdot.
• A 200 ezer fős település – melynek lakossága a beruházásoknak köszönhetően 50 ezerrel nőni fog – a gyárfejlesztések mellett 700 milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy a városi infrastruktúra képes legyen kiszolgálni ezeket a nagy üzemeket (például BMW, CATL).
• A Debrecennek szánt 193 milliárdos kormányzati fejlesztési csomagból 300-350 milliárd forint összértékű beruházás realizálódhat a jövőben.