A magyar munkavállalók véleménye alapján a Lego lett a legvonzóbb hazai munkáltató idén, megelőzve a BT-t (British Telecommunications) és a Mercedes-Benzt. A díjátadóra (Randstad Award) a Várkert Bazárban került sor. Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Libri, a Magyar Nemzeti Bank, a Mol, a Novartis, az Accent Hotels, a Coca-Cola, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Lufthansa Systems, valamint a KÉSZ csoport. A legismertebb munkaadó az Aldi lett.
A Lego csoport 2008-ban hozta létre magyarországi gyártó leányvállalatát, a Lego Manufacturing Kft.-t Nyíregyházán, ahol mintegy 3200 dolgozóval állít elő Lego és Duplo játékokat. 2014-ben adták át az új, több mint 120 ezer négyzetméteres gyárkomplexumot, amelyet azóta folyamatosan fejlesztenek.
A Randstad Hungary által elvégzett kutatásból többek között arra is fény derül, hogy
A Randstad legújabb Employer Brand-felméréséből kiderült, a munkahelyválasztási preferenciák szempontjából
a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont.
Ezeket követi a kellemes munkahelyi légkör és környezet, továbbá hogy milyen a viszony a kollégákkal, vezetőkkel. Ezután jönnek olyan preferenciák, mint a munkaadó pénzügyi stabilitása, a hosszú távra szóló szerződés, a leépítés lehetősége (pontosabban annak hiánya) és a munka-magánélet egyensúlya.
A Randstad-tanulmányból kitűnik, hogy az európai elvárásokkal ellentétben itthon nem olyan fontos, mennyire jó a hírneve az adott cégnek, és jóval kevesebb figyelem irányul nálunk a munkatartalomra, annak érdekességére, vagy éppen arra, hogy milyen a munkáltató általános megítélése. Az európai átlag alapján ezek jóval fontosabb elvárások.
Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója rámutatott: ezek az úgynevezett motivátorok, szempontok Magyarországon továbbra sem maguktól értedődők, így újra és újra nyomatékosítaniuk kell a munkavállalóknak, hogy pontosan mit is szeretnének.
A nemek különböző kritériumait vizsgálva külön érdekesség, hogy a munkahely kényelmes megközelíthetősége és a távmunka, home office lehetősége inkább a nőknek fontos, mint a férfiaknak, és az egyenlő bánásmód is kiemelt jelentőségű az előbbiek számára.
Az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban az Erste is vizsgálódott nemrégiben, és a következő megállapításra jutott: a 36 évesnél fiatalabbak 65 százaléka tartja alapvető elvárásnak a home office engedélyezését, míg az idősebbek körében ez 59 százalék.
A válaszok alapján a dolgozók azt értékelik leginkább a jelenlegi munkahelyeikben, hogy jól megközelíthető a lokáció és biztos állásuk van. A számukra legfontosabb szempontot, a fizetést csupán a kilencedik helyre teszik azon a listán, amelyben a munkáltató jó tulajdonságait rangsorolják. A fizetésemelések mértéke ugyanakkor kulcsfontosságú, különösen az Európa-bajnok inflációs évek után.
A Randstad év elején publikált HR Trends kutatásában a részt vevők arról számoltak be, hogy fizetésemelést hajtottak végre 2023-ban – egy részük ráadásul az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben.
Ennek ellenére a Randstad Employer Brand Research válaszadóinak
alig nyolcada (12 százalék) érzi úgy, hogy munkáltatója teljes mértékben kompenzálni tudta őt az infláció hatásai miatt,
harmaduk (34 százalék) szerint pedig csak részben. Szintén mintegy harmaduk (29 százalék) semmilyen támogatást nem kapott a munkahelyétől.
Az IT – az elmúlt években végbement mélyrepülése ellenére – továbbra is a legattraktívabb szektor Magyarországon. Második helyen áll a BSS (üzleti szolgáltató szektor), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az élettudományok és az autóipari vállalatok értek fel.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, az Egyensúly Intézet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) együttműködve javaslatcsomagot dolgozott ki a kint dolgozó magyarok hazatelepülésének elősegítésére. A nyilatkozók egyértelműsítették: a legerősebb motivációs tényező a hazaköltözésre az lenne, ha az itthoni munkaerőpiaci környezet biztosítani tudná a kinti jövedelmük közel kétharmadát – ez esetben már jelentős számban megfontolnák, hogy visszatérjenek hazánkba. Többek között arról is számot adtak, melyek a kivándorlás fő okai, a hazaköltözés mellett szóló legjellemzőbb érvek és az ellene ható motivációk. Nagyjából öthatoduk nem vagy legfeljebb a nagyon távoli jövőben tartja valószínűnek a hazatérést, és mintegy 15-17 százalékuk tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő öt-tíz évben visszaköltözik Magyarországra.
A Randstadnál arra voltak kíváncsiak, hogy ha tervezik a külföldi munkavállalást, mely országokban dolgoznának a legszívesebben. Nincs meglepetés, csakúgy, mint az Egyensúly Intézet fenti analízise esetében, az anyaországot elhagyók a három legvonzóbb célpontként
Az intézet decemberben egyébként még azt vizsgálta, hogy mekkora kereset mellett beszélhetünk szűkös, átlagos, illetve gondtalan életről. Bár a felmérés eléggé szubjektív, miután egyéni válaszadásra épült, a válaszok egybecsengenek a Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke által a Világgazdaságnak elmondottakkal. A tavaly év végén megkérdezettek véleménye szerint ugyanis
A felmérés szubjektivitását mutatja egyébként, hogy a válaszadók háromnegyede szerint a jövedelmük nem éri el a 350 ezer forintos átlagot, miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint pont itt van a nettó mediánbér is, azaz a keresők egyik fele ennél többet, másik fele pedig ennél kevesebbet vihet haza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.