Munka Ausztriában: otthagyják a magyarok – ez áll a háttérben

Megjelent az osztrák társadalombiztosító legfrissebb, márciusi statisztikája az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalókról. Fontos megjegyezni, hogy az Österreichische Sozialversicherung csak a bejelentett, teljes állásban foglalkoztatottakat veszi számba.

Az adatokból kiderült, 2024 harmadik hónapjában összesen 997 418 külföldi dolgozott az osztrák munkaerőpiacon. Ugyanez februárban még 994 216 volt, tehát egy hónap alatt több mint 3000-rel bővült a számuk. Ausztria népessége mintegy 9,1 millió fő, ez tehát azt jelenti, hogy közülük minden kilencedik már nem osztrák állampolgár.

Éves bázison még látványosabb a növekvő nemzetközi foglalkoztatotti kör Ausztriában, hiszen 2023 márciusában 972 554 főt regisztráltak, tehát egy év alatt 25 ezerrel emelkedett a létszám.

Hány magyar dolgozik Ausztriában?

Ahogy arról a Világgazdaság már korábban is írt, látványos, hogy Ausztria a „külföldi emberigényét” két fő forrásból teremti elő: az egyik a 83 milliós Németország (ami a nyelvi azonosság miatt is kézenfekvő), a másik pedig a szűk tízmilliós Magyarország. Jelen állás szerint Ausztriában németek dolgoztak a legtöbben márciusban, egészen pontosan 127 706-an. Ez minimális csökkenést mutat havi bázison, februárban 127 938-an voltak. Viszont a januári 127 170-hez képest már növekedés, pláne, hogy egy évvel korábban 122 468 németet számoltak teljes állásban az osztrák munkaerőpiacon.

Rögtön utánuk a magyarok következnek, akik a múlt hónapban 124 158-an dolgoztak Ausztriában. Ez bár továbbra is rendkívül magas, azonban a magyar munkaerőhelyzet szempontjából masszívan pozitívum, mert februárban még 126 169 honfitársunk (januárban 124 820-an) kereste a kenyerét a sógoroknál. 

de hogy mi lett velük és hol vállaltak azóta munkát, az nem derül ki. Egyébként a magyarok közül 2023 márciusában 119 319-en dolgoztak Ausztriában, vagyis egy éven belül mintegy ötezerrel lettek többen. Az is megfigyelhető, hogy tavaly februárról (121 155 fő) tavaly márciusra hasonló nagyságrendű csökkenés állt be a számukban, tehát a most tapasztalt fejlemény nem tekinthető szokatlannak. 

Összességében azonban a nyolcszor kisebb lélekszámú Magyarország lényegében ugyanannyi munkaerőt ad az osztrákoknak, mint Németország.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy tavaly augusztustól novemberig nagyjából 8000 honfitársunk hagyta ott Ausztriát. Akkor a nyár utolsó hónapjához érve még 126 656-an voltak a sógoroknál, ez az ősz végére 118 930-ra apadt. Ha viszont a mostani, márciusi 124 158 fős magyar munkavállalói réteget viszonyítjuk az összes Ausztriában nyilvántartott külföldihez (997 418 fő), akkor azt kapjuk, hogy közülük minden nyolcadik magyar állampolgár.

Hazajönnek-e a magyarok Ausztriából?

Ez persze nem csoda, hiszen tömegével van rá példa, hogy ausztriai állásokra különböző fejvadász cégek kifejezetten magyar munkaerőt toboroznak. A Világgazdaság beszámolt róla, hogy magyar nyelvű targoncakezelői képzést indít az Osztrák Hulladékhasznosító Vállalatok Szövetsége, aminek az osztrák állami közszolgálati műsorszolgáltató is hírét vitte.

Jósolni mindig nehéz, de a korábbi évek tapasztalatai alapján, valamint az osztrák munkaerőpiac szezonalitása miatt az várható, hogy a következő hónapokban tovább csökken majd az Ausztriában dolgozó magyarok száma, hogy aztán a nyárra akár a legnépesebb külföldi dolgozói közösséget alkossák a szomszédos országban, ahogy erre már volt precedens. Pedig nekik bőven lenne helyük a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő magyar gazdaságban is. Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese február elején éppen arról beszélt a Portfóliónak, hogy „a munkaerőpiac dinamizálásának kulcseleme a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazacsábítása”.

Szerinte az ő visszatérésük új készségekkel, például magasabb hatékonysággal, fejlett módszerekkel és ipari gyakorlatokkal növelheti a hazai munkaerő termelékenységét. Ennek érdekében a döntéshozók részéről célzott ösztönzők és támogató programok kialakítása szükséges, amelyek megkönnyítik az érintettek hazatérését és integrációját.