Nagy Márton: sok ezer új vállalatot kell felfegyvereznünk a piachódító hadjárathoz

A magyar gazdaság zakatolását a dualitás nagymértékben visszafogja. A két legfontosabb törésvonal a hazai és a külföldi vállalatok, valamint a nagy-, illetve a kis- és középvállalatok között érzékelhető. Ezeket azért szükséges oldani, mert a dualitás csökkentése jókora lökést adhat a gazdaságnak – írja a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A tárcavezető szerint célul tűzték ki, hogy 2030-ra a GDP-arányos exportunk a jelenlegi, 60 százalékot meghaladó szintről elérjen száz százalékig, a beruházási ráta pedig 25 százalék fölött maradjon, miközben a feldolgozóipar részesedését a gazdaságunkból 20-ról 30 százalékra növeljük. 

– írja a miniszter, hozzátéve, hogy a felzárkózást nem segíti, hogy a külföldi irányítású vállalatok közel két és félszer hatékonyabbak (magasabb munkatermelékenységűek) a hazaiaknál Magyarországon, azaz többet hoznak ki kevesebből, okosabban és hatékonyabban működve. 

A miniszter hangsúlyozza, hogy az első stratégiai feladata a kormánynak, hogy még eredményesebben segítse a hazai vállalatok nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolódását. A bekapcsolódásnak legalább két lépcsője lesz, ugyanis a nagy nemzetközi cégek alatti közvetlen első kör beszállítói (Tier 1) között kisebb a magyar jelenlét, és domináns a külföldi részesedés, jelenleg még inkább csak a második körös beszállítók (Tier 2) között veszik fel a versenyt a hazaiak a külföldiekkel.

Ha a legfőbb beszállítók között több magyar tulajdonú vállalat tud megjelenni, akkor abból az egész hazai gazdasági szféra profitálni fog, mivel ezek a cégek olyan ösztönző környezetbe kerülnek, amelyben garantáltan tovább csökkentik termelékenységi lemaradásukat.

Több exportképes magyar tulajdonú kkv-t és nemzeti bajnokot!

Ugyanakkor nemcsak az erős magyar beszállítók felépítését kell elősegítenie a kormánynak, hanem azt a vállalati tömeget is fel kell építenie, amely egy erős termelékenységi szintet elérve már csak méretében áll a külföldi nagyvállalatok alatt. A magyar nagyvállalatok termelékenysége a kis- és középvállalati termelékenység kétszerese, azaz itt is található egy kisebb törésvonal. A hazai szektor közepes és nagyvállalataira is szükség lesz ahhoz, hogy az exportból származó teljes árbevételből ne a külföldi vállalatok részesüljenek csaknem háromnegyed részben. 

Ma csaknem tizenhatezer exportképesnek tekinthető magyar tulajdonú kkv működik, és legalább húszezer exportképes kis- és középvállalkozásra lesz szükségünk a jövőben a dualitási problémák enyhítéséhez.

– írja, hozzátéve, hogy ha sikerül elérnünk a több száz potenciális magyar vállalat közül a nemzeti bajnok cégek számának duplájára, azaz negyvenre történő növekedését, akkor nagyot fordíthatunk a gazdasági sorsunkon is. Már most is kiváló példák mutatkoznak a magyar gazdaság nemzeti bajnokaira, a teljesség igénye nélkül: OTP, Mol, Richter, 4iG, UBM, Hell, Bonafarm, Master Good, Duna Aszfalt, Waberer’s.

Meg kell szüntetni a negatív profitegyenleget

Leszögezi, cél az is, hogy a külföldi jövedelmek váljanak hazai jövedelemmé, azaz negatívból pozitívba fordítsuk profitegyenlegünket (is). Ez fontos feladat, amelyben az elmúlt évtizedben egyelőre még csak kis lépéseket sikerült tennünk, mert először szinte a semmiből kellett kiépítenünk a külföldi pozícióinkat. 2022-ben a profitegyenlegünk GDP-arányosan mínusz 3,9 százalék volt, azaz hat és fél milliárd eurós hiányt mutatott, mivel a magyar vállalatok külföldön megkeresett hárommilliárd eurójával szemben a külföldi vállalatok kilenc és fél milliárd eurós profitja állt. 

Profit­egyenlegünk egyébként a régiós átlagnak megfelelő, deficitünket nem teljesen, de 60-70 százalékban kompenzálják az uniótól visszakapott források. Vannak azonban ágaza­taink, ahol már eléri vagy meghaladja a külföldre irányuló hazai kifektetések jövedelmezősége a Magyarországon lévő külföldi befektetésekét, ami jelzi, hogy vállalataink egyre több területen lesznek képesek annyira hatékonyan működni, mint a nemzetközi cégek.

– írja véleménycikkében Nagy Márton, hozzátéve, hogy ezzel a legfőbb törésvonalakat betemethetjük, ami maga után vonzza a vidék és a (fő)város, a tőke és a munka, a hazai kis- és nagyvállalatok és még a határon inneni és azon túli magyar gazdaság fejlettségbeli közeledését is.