Alapkérdés a tőkevonzás fenntartása

Az április 17. és május 29. között rendezett, több várost érintő országos gazdasági rendezvénysorozat soron következő állomása Eger volt. Juhász Attila Simon, a Heves Vármegyei Közgyűlés elnöke a konferencia nyitóbeszédében elmondta, a 2021–2027-es időszak tervezéskor azt a célt tűzte ki a megyét irányító szervezet, hogy minél erősebb kapcsolatot ápoljanak a vállalkozásokkal, és ennek megfelelően tágítsák a mozgásterüket. Eger nyilvánvalóan a legerősebb tőkevonzó képességgel bír, de az is jól látszik, hogy a város körül is erős a vállalkozási tevékenység. Éppen ezért a megyei szinten a döntéshozók, a vállalati vezetők tanácsaira támaszkodva igyekeznek ezt az agglomerációs körzetet tágítani és ipari parkokat létrehozni, amelyek segítséget jelentenek a helyi vállalkozásoknak.

Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke előadásában kiemelte, hogy a világ gyorsan változik, és ezzel a vállalkozásoknak is lépést kell tartaniuk. A kamarának több olyan programja is van, amely képes segíteni a vállalkozások tudásalapú felzárkózását. A cégeknek meg kell ismerkedniük például a mesterséges intelligencia használatával és alkalmazásával.

Ugyanakkor az is ténykérdés hogy a változó gazdasági környezetben ma nem az a fontos, hogy egy vállalkozás tud-e fél százalékkal többet keresni, hanem az, hogy van-e biztonságos gazdasági környezet. Érdemes megnézni, mi van Ukrajnában és a Közel-Keleten. Ehhez képest a magyar gazdaság stabil és kiszámítható.

Nagy Ádám iparügyekért felelős helyettes államtitkár az elmúlt két évtizedben tapasztalt válságokkal indított. Mint mondta a 2008-as pénzügyi válság egészen más volt, mint a Covid-járvány vagy az orosz–ukrán háború . Az előbbi a gazdaság finanszírozását, az utóbbi konkrétan az életünket fenyegette. Ám a jelek szerint a magyar gazdaság képes volt átlépni a krízisen, mivel stabil volt a gazdasági és pénzügyi hátterünk. A becsléseink szerint – mondta – az EU és a magyar GDP is komoly pozitív irányt vesz a következő években. 2024-ben 2,5 százalék növekedést tervez a kormány, míg 2025-ben visszatalálunk a 4-5 százalék növekedés környékére. Ennek eléréséhez azonban

A változásokat jelzi az is, hogy ma már nemcsak a nyugati, hanem a keleti vállalatok is fokozottan érdeklődnek a magyar lehetőségek iránt. Ennek megfelelően a magyar befektetési mutatók kiemelkedőnek számítanak a térségben, és ezzel világos jövőképet kínálnak a gazdasági döntéshozóknak. Ebben a jövőképben szerepel természetesen a technológiai fejlődés átültetése a gazdaságba. Ez egyfajta újraiparosítást jelent, amelyben benne foglaltatik a fenntarthatósági fejlesztések megvalósítása és persze a zöldátállás.