Látunk-e még orvost, vagy elegendő lesz a technológia? A várható élettartam kitolódásával a krónikus betegségek megjelenése világszerte megterheli az egészségügyi ellátórendszereket, a telemedicina szerepe megkerülhetetlen lesz, de mennyire változik meg ettől az egészségügy és az orvos szerepe? – többek között erről beszélgetett a Mediaworks Hungary Zrt. által rendezett Csak egészség legyen című konferencia második napján Sándor Tünde, a Világgazdaság szakírója, podcastszerkesztője Madácsi László egyetemi magántanárral, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság endoszkópos szekciójának elnökével, Nagy Ferenccel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi területért felelős szakmai vezetőjével, Kirschner Andrással, a Swiss Medical orvosigazgatójával és Kósa Istvánnal, a Szegedi Tudomány Egyetem tanszékvezetőjével.
Madácsi László úgy fogalmazott, hogy mivel egyre tovább élünk, egyre több orvosra van szükség, de összességében a magasan képzett szakorvosok száma csökken.
Óriási adatrobbanás is jelen van az egészségügyben, ez elsősorban a képalkotó diagnosztikai és az innovatív diagnosztikus eljárások következménye, amelyet már szűrésre alkalmaznak a napi gyakorlatban.
Kirschner András tudatta, hogy egy bőrgyógyászati applikációt fejlesztettek, így a teledermatológiai megoldással odaforduló emberek több mint 70 százalékát el tudják látni. Nagy Ferenc közölte, óriási informatikai fordulat történt: a koronavírus-járvány egyik következménye, hogy kikényszerítette azokat a megoldásokat, amelyek nyomán nem kell személyesen megjelenni a szolgáltatónál. Az emberek megszokták a telemedicinát, használják is.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat évek óta használja a mobilrendelőket és a telemedicinát olyan elszegényedett kistelepüléseken, ahol nincsen orvos, csak helyettesítés.
Kósa István kiemelte: az egészségügyi rendszerekben rendkívül nagy mennyiségű adat keletkezik, de ezeket az adatokat általában nem hasznosítják. A nagy innovációk szigetszerűen jelennek meg, nincsenek összerendezve, pedig az sokkal több előnnyel jár. Azt is elmondta, kardiometabolikus rehabilitációval foglalkozik, és nagyon várja azt, hogy a fitnesz- és a különböző testen viselhető eszközökből nyert adatokkal lehetőség lesz a támogatott életmódrendezésre, mert az egészségügy nem tud megküzdeni az egyre szaporodó krónikus betegek tömegével.
A beszélgetésben kitértek arra is, miként lehet az ESZT-ben feltűnt, rengeteg adatot hasznosítani, és miként érinti az orvostársadalmat a mesterséges intelligencia. Van-e félelem vagy távolságtartás, hogyan integrálhatók az idősebb orvosok a modern digitális rendszerekbe? De abban egyetértettek, hogy az MI nem fogja lecserélni az orvost, ugyanakkor nélkülözhetetlen lesz a napi gyakorlatban – aki nem használja, lemarad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.