Munkaerőpiac: aktivizálás, aktivizálás, aktivizálás

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyitó előadásával kezdődött az MKIK–KAVOSZ Zrt. „Velünk a vállalkozásodért – amit a jövőről tudni érdemes” című konferenciasorozat záró, budapesti etapja. A tárcavezető külön kiemelte a foglalkoztatást, szerinte a magyar gazdasági kabinet egyik legnehezebb feladata, hogy a foglalkoztatást 85 százalékra növelje. 

Mindezt azért emelte ki a miniszter, mert a hazai munkaerőpiac háromnegyede köthető a magyar vállalkozói szférához. Magyarán ezen a területen nem megkerülhetők a kis- és közepes cégek. Nem mellesleg Nagy Márton az előadás első mondataiban hangsúlyozta, a vállalati piaci szereplők pontosan ismerik a hazai gazdaságot, és képben vannak arról, hogy mi az, ami szükséges az üzletmenetük javításához. Erről pedig jó információkkal szolgálnak a minisztériumnak. Az NGM folyamatosan együtt dolgozik az iparkamarákkal és a KAVOSZ-szal a munkaerőpiac fejlesztéséért, például a szakképzés területén.

A miniszter a munkaerőpiac regionális alakulásáról is beszélt, külön hangsúlyozva, hogy mely területeken csökken az inaktívak száma. Ugyancsak érdekes folyamat, hogy nemcsak az inaktivitás csökken, hanem az átmozgás is, vagyis nagyon sokan átképzik magukat, vagy a képzettségük okán munkát váltanak. Az erősebben digitalizált területeken, mint például az államigazgatás, ma már kevesebben dolgoznak, ám a magánszektor felé tolódnak a munkavállalók, például a szolgáltatóipar és a vendéglátás felé.

Tehát a minisztériumnak figyelnie kell az egyetemi képzésekre is. Ám hogy ne feleslegesen ontsák a diplomásokat az egyetemek, a minisztériumnak ügyelnie kell arra, mely szakmákat kell előtérbe helyezni. Itt egyértelműen be kell vonni a rendszerbe az érdekvédelmi szervezeteket, vagyis a VOSZ-t, a kamarákat, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a vállalati szektorral.

Hol van tartalék?

A miniszter Svédországot mint a legaktívabb EU-tagot emelte ki. Ott is a fiatalságban van a legnagyobb tartalék, ahogy itthon is. Tehát vannak a tartalékmozgósításra vonatkozó modellek. (Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatás itthon minden korosztályban jobb, mint az uniós átlag.) Nagy Márton szerint nagyjából 300 ezer főnyi tartalék van, ebből 80 ezret már sikerült mozgósítani. A miniszter elmondta, hogy a minisztérium számításai szerint az említett 300 ezer fő a következőképp oszlik meg:

• 40 ezer rövid távon elhelyezhető, közvetíthető munkaerő
• 50 ezer képzésre, átképzésre szoruló
• 150 ezer fő, akinek támogatásra van szüksége (például utazási, egészségügyi)
• 60 ezer inaktív fiatal, akinek motivációra van szüksége.

A minisztérium a munkaerőpiaci fejlesztéshez különféle programokat és egyben támogatási rendszert alakít ki. 

Ugyanakkor az is érdekes, hogy a történelemben ez az első olyan válság, amely a GDP-visszaesés ellenére érintetlenül hagyta a munkaerőpiacot. Mindez összetett folyamat, de a lényeg, hogy a cégek átmenetinek ítélik a helyzetet, és nem akarnak megválni a bevált, hozzáértő munkaerőtől.

Vendégmunkáskérdés

– mondta a miniszter. A beáramló munkaerő vendég, ráadásul a számuk, arányuk a hazai foglalkoztatás tekintetében elenyésző. Sok szám kering a rendszerben, a tényleges vendégmunkásszám 70-75 ezer, ők felelnek meg a vendégmunkásokra vonatkozó szabályoknak. Van persze más külföldi munkavállaló is, de az ő szerepük egészen más a vállalatoknál. Mindent összevetve valamivel több, mint 121 ezer külföldi dolgozik itthon, szemben a bőven több mint 4,7 millió magyar munkavállalóval. Összegzésképp a miniszter elmondta, nem akarnak még egymillió munkahelyet, nem ez a cél, ahogyan nem is a vendégmunkások számának növelése. A cél a tartalékok aktivizálása.