A magyar vállalkozói szektor fő témái: hitelezés, ESG és mesterséges intelligencia

Április 17. és május 29. között volt elérhető a vidéki nagyvárosokban és Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), illetve a KAVOSZ Zrt. közös, országos gazdasági rendezvénysorozata. A programot a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatta. A magyar vállalkozóknak szóló ingyenes szakmai rendezvénysorozat célja volt , hogy a jelenlévők átfogó képet kapjanak a hazai gazdasági helyzetről, lássák azokat a pénzügyi és fejlesztési lehetőségeket, amelyek segíthetik a kkv-ket. A rendezvény aktualitása egyértelmű: a hazai vállalkozói szektor szinte kikerülhetetlen a gazdasági döntéshozók számára, hiszen a munkaerőpiac nagy részének ők adnak lehetőségeket, és a GDP alakulásában is oroszlánrészük van. 

A sorozat debreceni nyitóeseményen és a budapesti zárón is Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tartott eladást, amelyről itt olvashatnak.

A tárcavezető után Parrag László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartott előadást. Beszédében elmondta, van egy általános szemlélet a vállalkozások körében, amely szerint a növekedésük szorosan összefügg a gazdasági növekedéssel. Hangsúlyozta: ma sokkal inkább az a lényeg, hogy 

• van egy stabil és kiszámítható gazdasági környezet, 
• egy nagyon alacsony munkanélküliségi ráta és 
• erős exportteljesítmény. 

Előadásában összegezte a kamarák szerepét a gazdasági döntéshozatalban. Közölte, a szervezet stratégiai együttműködésben áll a szaktárcákkal, így az érdekérvényesítő szerepük is erős: „A híd szerepét is betöltik a vállalkozói és döntéshozói kör között.”

Parragh ugyanakkor a kihívásokról is beszélt. Sorra vette az utóbbi időszak nehézségeit: a Covid-járványt, a háborút és az azt övező energiakrízist. Külön kitért a technológiai fejlődésre, azon belül is a mesterséges intelligenciára (MI). Érzékeltette, hogy a változásokhoz gyorsan kell alkalmazkodniuk a vállalkozásoknak. Szerinte aki nem érti meg, hogy ez miért fontos, vagyis miért fontosak az adatokból kinyerhető következtetések és sarokszámok, lemarad. Az MKIK elnöke azzal zárta a gondolatait, hogy a kamara a következő időszakban sokkal nagyobb figyelmet szeretne szentelni a vállalkozások támogatására és fejlesztésére.

Krisán László, a konferencia társszervezője, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a vállalati finanszírozást emelte ki beszédében. „Öt éve drágulnak a piaci kamatozású hitelek és ma már odáig jutottunk, hogy a jelenlegi kamatokat hagyományos megtérülési rátával működő cégek nem tudják kifizetni” – mutatott rá. Éppen emiatt egyre fontosabbá váltak és egy darabig azok is maradnak az állami támogatású hitelek. Jelenleg a fix kamatozás mindennél fontosabb, a Széchenyi-kártya-konstrukciók (kivéve az agrártermékeket) 5 százalékosak. Ez tervezhető és kigazdálkodható. Ráadásul a hitelezés szinte mindennek az alapja.

Elmondta, a következő időszakban egyre nagyobb szerepük lesz a zöldhiteleknek, a KAVOSZ pedig azon dolgozik, hogy ezek minél egyszerűbben felvehetővé váljanak. Nem mellesleg indul az ESG-szabályozás is, amely komoly kihívás lesz a kis- és közepes vállalkozások számára is.

Tóth Róbert, a KAVOSZ E-Green Zrt. vezetője tudatta, a cég és a tulajdonosok szeretnék érthetővé tenni a vállalkozások számára az ESG jelentette problémaköröket. 

Sőt, Tóth szerint a mikrovállalkozások számára még egyszerűbb banki megfelelési rendszert kell kialakítani.