A kórokozók és a környezet komplexitására kell koncentrálni az egyre inkább elfogadott álláspont szerint – a többi között erről tanácskoztak a Debreceni Egyetem (DE) szervezésében a fertőző betegségek, köztük a koronavírus kapcsán.
A DE tájékoztatójában előrebocsátották, hogy a fertőző betegségek kutatásában és az ellenük való védekezésben egyre szélesebb körben elfogadott és alkalmazott módszer az „Egy Egészség”-megközelítés, mely az emberi és állatgyógyászati kórokozók, valamint a környezet közötti összefüggésekre és azok terjedésének komplexitására összpontosít.
Kardos Gábor intézetigazgató szerint ennek a szemléletnek át kell hatnia a hazai egészségügyi ellátást, így rövidebb idő alatt felismerhetők lehetnek egyes fertőző betegségek is.
A szakmai eseményen harminc előadás, illetve online kerekasztal-beszélgetés keretében tárgyalták meg az aktuális témákat és tudományos eredményeket.
Müller Cecília országos tisztifőorvos, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője kiemelte, hogy a tudományos kutatásokban és az oktatásban is új eredmények jelenhetnek meg, ezzel pedig új terápiás lehetőségeket ismerhetünk meg:
A Covid–19-világjárvány megmutatta, hogy a bakteriális fertőzések mekkora problémát jelentenek, és milyen nagy kihívással jár ezeknek a leküzdése. Magyarországon a szakma időben felismerte a prevenció fontosságát, és számos gyümölcsöző, intenzív együttműködés jött létre.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium politikai államtitkára húsvét előtt arról számolt be, hogy a gyógyító és betegségmegelőző programok eredményeként három évvel nőtt a magyar emberek várhatóan egészségben eltöltött éveinek a száma, márpedig ennek a mutatónak a további javítása a magyar kormányzat feltett szándéka.
Müller Cecília szerint ugyanakkor fontos a betegségek dinamikájának megértése, illetve az is, hogy együttműködjenek a teljes rendszer szereplői:
Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hozzátette: az állatgyógyászat és az élelmiszer-biztonság, valamint az emberi egészség megőrzése között is szoros az összefüggés.
Az iménti tételt bizonyítja, hogy a The Washington Post jelentése szerint egy texasi embert madárinfluenzával kezelnek, és ez a második olyan betegség, amelyet egy rendkívül virulens vírus okoz, amely az elmúlt hetekben öt államban dühöngött megbetegedett tejelő tehenekben.
A kórokozó emberről emberre történő átvitelét figyelik a járványszakemberek,
mert az igen ritkán fordult elő világszerte, és jellemzően az állatokkal foglalkozó családtagok körében.
Pásztor Szabolcs a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar „Egy Egészség” Intézetének vezetőjeként szólt még arról is, hogy elengedhetetlen a hazai szakemberek közti együttműködés és a nemzetközi jelenlét: „A jövőben elősegítenénk, hogy a szakemberek közösen gondolkodjanak, együtt ötleteljenek és pályázzanak nemzetközi támogatásokra, amelyekből aztán a gyakorlatban is megvalósítható tudományos projektek születhetnek.”
A konferenciát kétévente szeretnék megrendezni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.