Idén már csendesedhet a pénzeső a hazai bankoknál
A hazai bankrendszer az elmúlt időszak sorozatosan kihívásokkal terhelt környezetében továbbra is stabil, sokkellenálló képessége erős – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a most megjelent Pénzügyi stabilitási jelentésében.
A hitelintézeti szektor 2023-ban historikusan is kiemelkedő jövedelmezőséget ért el: a közel 24 százalékos sajáttőke-arányos eredmény hátterében azonban az időszakot jellemző magas kamatkörnyezet, valamint olyan egyedi tételek (az orosz és az ukrán kitettségek értékvesztéseinek visszaírása, a babaváró és a CSOK-hitelek átértékelődése, a leányvállalatoktól kapott osztalékbevételek növekedése) is állnak, amelyeknél előretekintve lefelé mutató kockázatok azonosíthatók – emlékeztetett az MNB.
A bankszektor tavaly rekordszintű, 1400 milliárd forint körüli profitot ért el úgy, hogy közben a különböző extra adóterhek jelentősen terhelték az eredményt: így például a pénzügyi szervezetek különadója 103,7 milliárd, az egyéb helyi adók 70,5 milliárd, a tranzakciós illeték pedig 305,5 milliárd forinttal növelte a bankok költségeit, mindegyik tétel magasabb volt, mint 2022-ben.
Növekvő hitelkockázatok
A hitelkockázatok növekedése a jegybank szerint a portfólió több szegmensében is valószínűsíthető. A háztartási jelzáloghitel-kamatstop jövőjét bizonytalanság övezi. Kivezetése csak az érintett adósok szűk körénél okozhat jelentősebb törlesztőrészlet-növekedést. Kockázatot jelenthet a támogatott hitelprogramok keretében megvalósuló családtámogatásokhoz kapcsolódó gyermekvállalási feltételek nem teljesülése is. A 2019 második felében babaváró hitelt felvevő adósok negyedének nem volt még gyermeke 2023 közepén, ezért ezen ügyfelek hitelkockázati monitoringja fokozott figyelmet érdemel – hívja fel a figyelmet a jelentés.
A globális trendekkel összhangban a hazai kereskedelmiingatlan-hitelezéssel kapcsolatos kockázatok is kiemelt figyelmet érdemelnek az MNB szerint. 2023-ban ezen ingatlanokkal fedezett projekthitel-állománynan magas volt a banki értékelések alapján növekvő értékű fedezetek aránya, ami a piaci folyamatokkal ellentétes tendencia, ezért fontos, hogy a hitelintézetek szorosan nyomon kövessék a fedezetbe vont ingatlanok értékének alakulását. Mindazonáltal mérsékli a bankrendszer kockázatait, hogy a szektor kereskedelmiingatlan-piaci kitettsége a 2008-as időszakhoz képest alacsony, és a portfólió minősége továbbra is megfelelő. Az MNB által preventív módon reaktivált rendszerkockázati tőkepuffer ugyancsak korlátozza az ilyen jellegű kockázatok felépülését.
A bankrendszer likviditása bőséges szintről tovább emelkedett, 2024 februárjában az operatív likviditási tartalék a betétállomány 72 százalékának felelt meg. A tavalyi év első felében tapasztalt vállalati és lakossági betétkiáramlás miatt emelkedő hitel/betét mutató év végére ismét 75 százalék alá mérséklődött, amihez a negyedik negyedévben már a háztartási betétállomány bővülése is hozzájárult.
Egy számjegyű maradhat a hitelpiaci növekedés
A háztartási hitelállomány éves növekedési üteme 2023-ban 3 százalékos, a vállalati szektoré pedig 2024 elején 2 százalékos szinten érhette el mélypontját. 2023-ban az új szerződéskötések értéke a vállalati szektorban stagnált, a háztartásiban pedig csökkent éves összevetésben, az utóbbi azonban a negyedik negyedévben már élénkült. A hitelezési aktivitás megfelelt a gazdaság ciklikus pozíciójának, 2024-ben pedig a kereslet élénkülését várják a bankok, köszönhetően a dezinflációs folyamatok miatt erősödő fogyasztói bizalomnak és a gazdasági növekedési kilátások javulásának.
Ezzel együtt a hiteldinamika az MNB előrejelzése szerint mindkét szegmensben egy számjegyű maradhat 2024-ben.
Továbbra is jó a hitelportfólió minősége
A hitelportfóliók minősége továbbra is megfelelő. A vállalati NPL-ráta 3,8 százalékon, historikusan alacsony szinten stagnált. A háztartási szektorban a nemteljesítő hitelek aránya a fizetési moratórium kivezetése óta a felére, 2,4 százalékra csökkent 2024 február végére, amihez a korábban moratóriumban lévő ügyletek teljesítővé történő visszasorolása és az aktív banki portfóliótisztítás járult hozzá. A bankrendszer tőkehelyzete megfelelő, a szabad tőke szintje a 2024-ben hatályos pufferkövetelményeket figyelembe véve is kielégítő.
A stresszteszt eredményei alapján a hazai hitelintézeti szektor egy súlyos sokk bekövetkezése esetén is teljesítené a likviditási és a tőkemegfelelésre vonatkozó szabályozói követelményeket. A szektor hitelezési képessége és ezen keresztül a gazdasági növekedést támogató szerepe még egy nagyon alacsony valószínűséggel bekövetkező, súlyos sokk után is fennmaradna
– állapítja meg a jelentés.
Az év első harmadában is szép az eredmény
Az MNB kedden közzétett statisztikái szerint a hitelintézeti szektor – a külföldi fióktelepek nélkül számítva – 613,5 milliárd forintos, adózott eredményt ért el az év első négy hónapjában, ami közel 80 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 341,6 milliárdnál. A kamatbevételeknél viszont már jelentős, 15,5 százalékos csökkenést mutatott a statisztika, igaz, ezzel párhuzamosan a szektor kamatkiadásai is csaknem az ötödükkel – 1540 milliárd forint környékére – csökkentek. Figyelemre méltó egyébként, hogy a személyi jellegű kiadások tavaly jellemző, gyors növekedése jelentősen lelassult a szektorban: az első négy hónapra ezen a soron 202,3 milliárd forintot mutatott ki az MNB, 4,4 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.