Így támogatják a gazdasági növekedést az elmúlt időszak kormányzati intézkedései
Számos kormányzati intézkedés született az elmúlt időszakban, amelyek hosszabb távon is hozzájárulnak majd hazánk gazdaságának teljesítményéhez. A Magyar Nemzet ezeket az intézkedéseket vette sorra, és azt, hogy ezek milyen hatással jártak.
A kormányzati döntések közül legnagyobb horderejűként a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) plusz bevezetése, a babaváró hitel felvételi lehetőségének meghosszabbítása, a tanárbérrendezési program megindítása, valamint az áprilisban meghirdetett megtakarítási intézkedések említhetők.
Idén január 1-jétől érhető el a településtípustól és az ingatlan korától független csok plusz hitel, amelyet a kormány egyszerre kombinált kamattámogatással és részleges tartozáselengedéssel. Ezzel párhuzamosan megszűnt az addigi, ötezer fő feletti településeken igénybe vehető csok-konstrukció, míg a falusi csok keretében igényelhető támogatási összeg jelentősen emelkedett.
Továbbá a kormány meghosszabbította a babaváró hitel felvételének lehetőségét, valamint január 1-jétől nőtt a maximálisan igényelhető keretösszeg.
Mindezek mellett száznyolcmilliárd forintos keretösszeggel lakossági energetikai korszerűsítési program indul júniustól. A lakossági jelzáloghitelek kamatstopját június 30-ig meghosszabbították, míg 2023. december 1-jétől a minimálbér 266,8 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 326 ezer forintra emelkedett.
Januártól 32,2 százalékkal emelkedett a pedagógusok átlagbére, és az egészségügyi szakdolgozók átlagosan húszszázalékos alapbéremeléssel számolhattak március 1-jétől.
Fontos döntés volt, hogy a költségvetési hiánycél elérése érdekében a kormány 2024 áprilisában megtakarítási intézkedéseket eszközölt, így 675 milliárd forint értékű állami beruházást ütemeztek át.
A hazai kis- és középvállalatok védelme érdekében szintén több intézkedést született, amelyek hozzájárultak a magyar cégek versenyképességének erősítéséhez. 2024. július 1-jéig meghosszabbították a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot. Háromszázmilliárd forinttal megemelte a kormány a Széchenyi-kártya-program kötelezettségvállalási keretét, amely további több mint 1500 milliárd forintnyi hitel kihelyezését teszi lehetővé a kis- és közepes cégeknek.
A konvergenciaprogram ismerteti azt az elemzést, amely a fenti lépések hatását is megvizsgálta. Ebből kiderül, hogy
a gazdaságpolitikai döntések elsősorban a belső kereslet dinamizálódásán keresztül támogatják a gazdasági gyarapodást.
Az intézkedések, az államháztartás és fogyasztás helyreállítása mellett, az exporton keresztül serkentik a hazai GDP bővülését.
Mindez számszerűsíthető is: a 2023 áprilisa óta meghozott kormányzati döntések, programok a gazdaság jövő évi teljesítményét 0,3 százalékkal emelik. Az intézkedések hatása tartósan kedvező, a 2025-ös évet követően is 0,6–0,8 százalékos mértékben növelik a gazdaság teljesítményét.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is azzal számol, hogy a magyar gazdaság az idei évtől visszatér a növekedési pályára , az idei évre 2,1 százalékos, jövőre pedig 2,8 százalékos bővülést várnak a magyar gazdaságban. Kockázatosnak tartják azonban a kedvezőtlen külső körülményeket, mint a nemzetközi kereskedelem vagy a világpiaci nyersanyagárak bizonytalansága.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.