Jövőre a balti államokat is lepipálhatja egy fontos mutatóban a magyar gazdaság

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására életre hívott londoni pénzintézet, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban – Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban – 2024-re átlagosan 2,2 százalékos, 2025-re 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

Mire számít az EBDR?

Az EBRD várakozása szerint a csoporton belül a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 2,2 százalékkal, jövőre 3,5 százalékkal bővül. A délkelet-európai EU-térség gazdaságai közül Romániában az idén 3,2 százalékos, jövőre 3,4 százalékos, Bulgáriában 2,6, illetve 3 százalékos GDP-növekedést prognosztizál a londoni pénzintézet.

Ukrajnában az EBRD szerdai előrejelzése szerint 2024 egészében 3 százalékos, 2025-ben 6 százalékos gazdasági növekedés várható. A bank kiemeli, hogy az ukrán GDP 2022-ben, a háború első évében 29,1 százalékkal zuhant, de tavaly már 5,3 százalékkal nőtt.

Működési területének egészében az EBRD a tavalyi 2,6 százalék után az idén 3 százalékos, 2025-ben 3,6 százalékos átlagos gazdasági növekedést vár.

Milyen növekedést vár a bank?

Az előző, tavaly szeptemberi regionális előrejelzésében szereplő növekedési ütemnél az új EBRD-prognózis a tevékenységi országcsoport egészében átlagosan 0,2 százalékponttal lassabb növekedést tartalmaz 2024-re, mindenekelőtt azért, mert a német gazdaság gyenge növekedése miatt a közép-európai és a balti EU-térség is valamivel gyengébben teljesített a vártnál az év elején.

Az EBRD kiemeli azt is, hogy a bank működési területéhez tartozó nyolc közép-európai és balti EU-gazdaság éppen húsz éve csatlakozott az unióhoz, és e két évtized jelentős felzárkózási lendületet adott ezeknek a gazdaságoknak. A bank hangsúlyozza: 

Nőtt az országos export rátája

Az EBRD számításai szerint a két évtized alatt végbement 24 százalékpontos átlagos GDP-konvergenciából 14 százalékpont tulajdonítható a nyolc ország EU-tagságának. Ez az „EU-csatlakozási bónusz” elsősorban a GDP-arányos export gyors növekedésének eredménye, tekintettel arra, hogy ezek a gazdaságok az uniós tagság húsz éve alatt mélyen integrálódtak az európai és a globális beszállítói hálózatokba – áll az EBRD szerdai elemzésében.

A bank számításai alapján a nyolc gazdaság GDP-arányos átlagos exportrátája a 2003-ban mért 49 százalékról 2023-ig 76 százalékra nőtt. A szerdai elemzés kiemeli, hogy a földgáz, a nyersolaj és a búza világpiaci ára az egy évvel ezelőtt várt ütemnél gyorsabban mérséklődött, így a térség egészében az éves összevetésben számolt átlagos infláció a 2022 októberében elért 17,5 százalékos csúcsról idén márciusig 6,3 százalékra lassult, de még így is 2 százalékponttal meghaladta a koronavírus-járvány előtti szintet.