A kínai elnök látogatása pont a magyar szuverenitás erősítését jelenti – érvelt Lázár János

Az újratervezett magyar politika és nemzetstratégia fő gondolata, hogy a kelet és nyugat találkozási pontjaként, hídszereplőként növeljük a mozgásterünket, mindehhez pedig a közlekedési fejlesztések vezethetnek el – véli Lázár János építési és közlekedési miniszter.

A koronavírus-járvány előtt olyan sokáig és olyan prosperáló időszakot élt meg Európa, ami álomba ringatta – kezdte a Portfóliónak adott interjúját az építési és közlekedési miniszter. Lázár János szerint a pandémia óta viszont csak jönnek a kijózanító pofonok, amilyen az orosz–ukrán háború is. Ezek megborították a korábban állandónak vélt rendszereket és viszonyokat, továbbá hatással vannak a szomszédos Magyarországra, illetve az egész régióra is.

– mondta Lázár János, kifejtve, hogy „az ukránokkal való együttérzés nem is lehet vita tárgya, a kialakulóban lévő új, globális rendben mernünk és képesnek is kell lennünk megfogalmazni a nemzeti érdekeinket”.

A nyugat-európai integráció valójában lopakodó föderalizmus

Ebből vezette le azt is, hogy a háború nyomán a magyar kül- és belpolitika is új irányt vett, továbbá megváltozott a gazdaságunk mozgástere is, hiszen kevésbé lelkesek a külföldi befektetők, ha a szomszédban háborús konfliktus zajlik.

„Mindezek nyomán újra kell tervezni a magyar politikát, az egész nemzetstratégiánkat. Emberséges és hűséges szövetségesnek lenni, de közben megmaradni függetlennek és a saját érdekeit érvényesíteni tudó nemzetnek” – összegzett az építési és közlekedési miniszter. 

Kifejtette, hogy Magyarországnak csak az szolgálja a nemzeti érdekeit, ha kimarad a háborúból és megőrzi mozgásterét, illetve közvetítői képességét a kialakulóban lévő új blokkok közt. Szerinte a blokkosodás legalább olyan veszélyes Magyarországra nézve, mint a háború, 

Úgy véli, a Nyugat-Európában az elmúlt években kibontakozó nagyobb integráció valójában lopakodó föderalizmus, amire a tagországok – és különösen azok polgárai – nem adtak felhatalmazást. A törekvés ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, amit meg kell fékezni akkor is, ha nem kockázat nélküli vállalkozás: erről szól a június 9-i európai parlamenti választás.

Jelentős költségvetés-javító tényező lehet az útdíj

A szuverenitás és a nagyívű gazdasági elképzelések közös halmazába tartozik a Kínával fennálló, egyre szorosabb kapcsolat. Lázár János szerint a hídszerep adhat mozgásteret nekünk, azaz nyugatra és keletre is nyitottnak kell lennünk:

„A kínai elnök látogatása nem a magyar függetlenség feladásáról szól, hanem pont a magyar szuverenitás erősítését jelenti. Magyarországnak azért van szüksége Kínára az előnyös gazdasági és gazdasági kilátások mellett, hogy a szuverenitását és a saját rendelkezési képességeit meg tudja őrizni.”

Magyarország kulcsállammá alakításának legjobb esélye a mobilitás, a közlekedés, a fuvarozás Lázár János szerint. Kiemelte, hogy mindehhez történelmi mértékű beruházásokra, azokhoz pedig sok-sok pénzre van szükség, amit jelenleg Kína tud szolgáltatni.

– mondta az építési és közlekedési miniszter, leszögezve, hogy épp a magyar nemzeti függetlenség erősítése érdekében próbálnak most alternatív forrásokat bevonzani a gazdaság működtetésébe és fejlesztésébe.

Részletezte azt is, hogy az infrastruktúra-fejlesztés nyomán milyen bevételnövekedéssel lehet számolni:

• az autópályákkal ma 600 milliárd forintot keres a költségvetés,
• ez 1000-1200 milliárdra nőhet a következő öt-hat évben.

A cél tehát a minél több három-, de még inkább négysávos út építése, amiken díjat lehet szedni a nemzetközi logisztikai szereplőktől. 

2025 nyarára kész lesz a Budapest–Belgrád vasútvonal

Ugyancsak a közlekedéshez tartozik a vasútfejlesztés, konkrétan a Budapest–Belgrád vonal, aminek a biztosítóberendezését szintén Kína biztosítja.

„Ez nyilván fontos Kínának, miközben ebből Magyarország is gazdasági előnyre tehet szert, hiszen ez az első ilyen vállalkozás, és ezért viszonylag olcsón jutunk hozzá ehhez a csúcstechnológiához” – folytatta Lázár János, megjegyezve, hogy a vasútépítés nehezen finanszírozható, Európában szinte lehetetlen hozzá forrást találni.

továbbá ösztönözheti a versenyre a francia és német vállalatokat is. A minőségi aggályokra pedig szerinte elegendő válasz, hogy a kínaiak évente ötezer kilométernyi, 350 kilométer/órás közlekedést lehetővé tevő vonalat építenek.

Az építési és közlekedési miniszter szerint a Budapest–Belgrád vonalon idén elkészül a teljes pálya, a biztosítóberendezés engedélyeztetése és beépítése jövőre következik, így 2025 nyarára elkészül a projekt.

E programnak amolyan bővítése a V0-s vasúti árufuvarozási folyosó. 

Lázár János szerint két célja is van a kormánynak a reptérrel

Lázár János szerint a V0-s nyomvonal azért nélkülözhetetlen, mert 2026–27-re a magyar járműgyártás el fog jutni oda, hogy évente 800 ezer járművet lesz képes előállítani, ehhez viszont be kell hozni az alapanyagot, majd tovább kell vinni a készárut a Dunán keletre és nyugatra.

Ennek a projektnek a költségét 6 milliárd euróra becslik: ekkora összeget szintén lehetetlen beszerezni, így kerülnek ismét képbe a kínaiak.

A harmadik kínai érintettségű közlekedési fejlesztési terv pedig a Liszt Ferenc Repülőtérről Budapest belvárosába vezető gyorsvasút. Erről a miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak két célja van Budapesttel: az egyik, hogy legyen jobb a helyieknek, a másik, hogy a világ egyik legjobb helye a külföldieknek. 

– összegzett Lázár János, kifejtve, hogy „a reptér üzemeltetésének átvállalása hatalmas befektetés a költségvetés részéről, de jól illeszkedik a kormány stratégiájába. Egy erős országnak szüksége van saját, hazai tulajdonban lévő stratégiai ágazatokra. Ilyen az energetikai szektor, a pénzügyi szektor vagy épp a közlekedés”.

A presztízsberuházások plusz tagja Rákosrendező és környéke, közismertebben a „mini-” vagy „maxi-Dubaj” lehet. Az építési és közlekedési miniszter elmondta, hogy a megvalósításhoz megnyerték a világ egyik legjobb ingatlanfejlesztőjét, akinek az üzleti szempontjait össze kell fésülni a környékbeliek lakhatási igényeivel és életviszonyaival.

Nekünk kellett volna megcsinálnunk Európa legerősebb élelmiszeriparát

A költségvetés nehézségeit tárgyalva Lázár János elismételte, hogy 2022-ben és 2023-ban 5000 milliárd forintnyi beruházást kellett elhalasztani az egyensúly helyreállítása érdekében, de egyet sem állítottak le végleg. A reményei szerint pedig már 2025-től kezdve olyan gazdasági növekedés jön, ami teret nyit az elhalasztott beruházások végrehajtásának, folytatva az elmúlt évtized trendjét.

„Az elmúlt tíz évben Magyarország 28 ezer milliárd forintot költött állami beruházásokra” – közölte a miniszter, hangsúlyozva, hogy ebben benne van minden: iskolák, óvodák, egyetemek, autópályák, gyorsforgalmi utak, úthálózat, vasútfejlesztések. Figyelmeztetett viszont, hogy az előkészítetlenség, a végiggondolatlanság sokszor drágította a beruházásokat és ellehetetleníti a fenntartást. Ezért vezették be, hogy útépítésnél, vasútépítésnél, magasépítésnél a profittartalom nem lehet több 10 százaléknál.

Arra a kérdésre, hogy ez korábban miért nem volt így, az építési és közlekedési miniszter a következőket felelte:

„Érdekünk volt, hogy állami eszközökkel feltőkésítsünk építőipari vállalatokat. Ma már ott tartunk, hogy tíz nagy építőipari vállalatból hét magyar és három külföldi. El kell ismerni, hogy ebben az állami beruházások nagy szerepet játszottak. A magyar állam ezen keresztül vett részt e magyar tulajdonú cégek feltőkésítésében, ez egy legitim mód. Stratégiai érdekünk az, hogy az építőipar magyar kézben maradjon, mert az egyetlen olyan ágazat, ahova a külföldiek nem tudtak betörni, illetve ha betörtek, visszaszorítottuk őket, így az arányok mára már egészségesek.”

Azonban a nemzeti szuverenitásnak továbbra is az egyik pillére a gazdasági önrendelkezés, amit erős magyar vállalatok jelentenek. Ezért emelkedett az energia- és pénzügyi szektorban is a hazai arány 60 százalékra, ellenben az építőanyag-gyártásban még csak 10 százaléknál tartanak és az élelmiszeripari eloszlás sem optimális szerinte:

„Ezért vagyok elégedetlen a saját kormányom teljesítményével ezen a téren, mert a szlovákok és a lengyelek az elmúlt 20 év alatt megcsinálták Európa egyik legerősebb élelmiszeriparát. Nekünk kellett volna.”