Ilyen egy nyitott gazdaság: az uniós országokon is múlik Magyarosság teljesítménye
Az export volumene éves alapon 2024 februárjában 3,4 százalékkal növekedett, míg az importé 4,7 százalékkal csökkent. Az egyenleg ezzel új rekordot állított be és 1,7 milliárd eurót tett ki. Az egyenleg növekedésében a cserearány két százalékos javulása is szerepet játszott: jobban mérséklődtek az import, mint az export árai az energiaárak normalizálódásának eredményeként – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A külső kereslet közelmúltbeli alakulása nyomán a számok meglepőek lehetnek: legfontosabb export-célországunk, Németország teljesítménye az elmúlt időszakban kedvezőtlenül alakult, így a gyenge külső kereslet visszafogta az exportot.
Az export volumenbővüléséhez inkább a nem uniós tagországok járultak hozzá (a második hónapban), amikor is a volumen éves alapon 9,4 százalékkal nőtt, míg az uniós tagországok esetében a bővülés mindössze 1,7 százalékot tett ki. Januárban a helyzet pont fordított volt, akkor az export összességében 3,3 százalékos visszaesésénél nagyobb volt az uniós kívüli országokba irányuló kivitel 4,8 százalékos csökkenése, mint az EU-n belüli export háromszázalékos mérséklődése – ismertette Regős Gábor.
Ezekhez érdemes hozzáolvasni a márciusi adatokat is, amelyeket a vezető közgazdász hétfőn kommentált. A harmadik havi termékkülkereskedelmi adatok első ránézésre kedvezően alakultak: ismét rendkívül magas, 1,5 milliárd euró volt a többlet. Második ránézésre már jelentős visszaesés látszik mind az export, mind az import oldalon (euróban számítva 14,8, illetve 19,8 százalék). Egy ekkora visszaesést csak részben magyarázhat az árak esése. A visszaesés oka a bázishatásban keresendő, a kivitel és a behozatal idén márciusi értéke beleillik az előző hónapok trendjébe.
Regős Gábor az adatok kapcsán (nem csak a második hónapra vetítve) úgy értékelt, a magyar kivitel továbbra is erőteljesen függ az európai gazdaságoktól: a kivitel 77,6 százaléka irányult az első két hónapban a többi uniós országba – természetesen onnan mehet tovább reexportként máshova, de ez az adatokból nem látszik. Így tehát a magyar kivitel iránti keresletet nagyban befolyásolja az uniós országok teljesítménye – ez pedig minden időszakra igaz.
Az uniós országok az elmúlt időszakban stagnáltak, nem nagyon tudtak érdemi keresletnövekedést felmutatni.
Ugyanakkor az elmúlt időszakban beérkező adatok már azért adnak némi reményre okot: az első negyedévben az eurózóna teljesítménye negyedéves alapon a várt negyedéves alapú 0,1 százalékos csökkenés helyett 0,3 százalékkal növekedett. Érkeztek már jó hírek Németországból is: az ipari teljesítmény havi alapon az első két hónapban 2,1 és 1,3 százalékkal bővült – de a korábbi hónapok gyenge teljesítménye miatt ez éves alapon 4,9, illetve 5,3 százalékos csökkenést jelentett. Kérdés, hogy ez a jövőben hogyan fog alakulni: a külső kereslet körüli bizonytalanság pedig fontos kockázat az export kapcsán – sorolta Regős Gábor.
Forint árfolyamának alakulása jelentősen meghatározza az inflációt
Visszautalt rá, a kedvező februári adatban közrejátszik egy bázishatás is: a 2022-es év kedvezőtlen mezőgazdasági teljesítménye, illetve a magas élelmiszer infláció miatt mérséklődő kereslet nyomán az élelmiszerek exportja 2023. februárjában 6,5 százalékkal csökkent, melyet az idén mintegy ötödével nőtt. A márciusi bázishatás is érdekes: egy évvel ezelőtt azonban az export és az import is a szokásosnál erőteljesebb volt, az export 18 százalékkal emelkedett, míg az import euróban számított értéke esetében a jelentős emelkedés (25,5 százalék) már 2022. márciusában megtörtént. A hétfői adat ebből a bázishatásból ered, a külső kereslet vagy az alapfolyamatok alakulásáról sok mindent nem árul el.
A forintárfolyamról Regős Gábor azt mondta, a forint leértékelődése jelenthet segítséget az exportnak: ekkor a bérek euróban számítva kevesebbet érnek, a magyar munkaerő olcsóbb lesz, így jobban megéri a cégeknek idetelepülni. Ez a bérek felzárkóztatása szempontjából káros, ugyanakkor a kivitelt segítheti, ekkor hazánk az olcsóbb béreken keresztül versenyez riválisaival – kérdés, hogy megéri-e. Ez az export serkentő hatás egyébként nem biztos, hogy a gyakorlatban is megjelenik, a külső kereslet és a beruházások hatása ennél lényegesen nagyobb lehet az export volumenére.
A gyengülő forint befolyásolja az importot is:
Magyarország kis, nyitott gazdaság, így a forint árfolyamának alakulása nagyban befolyásolja az inflációt,
amely folyamatot a gazdaság euronizációja tovább erősíti. A forint gyengülése tehát magasabb inflációt jelent, ami pedig végső soron kisebb fogyasztást és alacsonyabb importot eredményez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.