BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A külföldi utazók hajtották a hazai turizmust, de változik a helyzet

A Turizmus Konjunktúra Index (TKI) immár két éve havi gyakorisággal jelzi a konjunktúra várható alakulását, és ad képet az ágazat szereplőinek várakozásairól. Az adatok alapján az elemzők úgy látják: bár az ágazatban az utóbbi időszakban javulás tapasztalható, a válság előtti szinteket még nem sikerült teljes mértékben elérni. Nemrég a külföldi utazók hajtották a forgalmat, de a reálbérek emelkedése elhozta a változást.

Két éves a Turizmus Konjunktúra Index (TKI), a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal és a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen már két éve jelzi a turizmusban a konjunktúra várható alakulását, információt biztosítva a piac és a közvélemény számára a közeljövőben várható trendekről. 

turizmus
Élénkülő turizmus: az elmúlt időszakban a külföldi utasok hajtották a forgalmat / Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

 

Miért van szükség az indexre?

Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke a kezdeményezés elindításának második évfordulójára szervezett eseményen a szolgáltatás elindításának hátterére visszatekintve elmondta, hogy a TKI létrehozásának fő oka az ágazati információhiány volt, különösen a Covid–19 utáni bizonytalan időszakban. „Az index célja, hogy segítse a döntéshozókat, előrejelzéseket nyújtson és megfelelő tájékoztatást adjon a közvélemény számára” – ismertette, majd kiemelte, hogy az index jelentős bizalmat épített ki az iparágban a két év alatt.

A Covid hatása még mindig érződik

A VIMOSZ elnöke a turisztikai foglalkoztatási adatokat ismertette. Mint mondta, 

a foglalkoztatottak száma jelenleg 449 ezer fő, amely a hazai munkahelyek 10 százalékát, valamint a nemzetgazdasági foglalkoztatottság 13,3 százalékát teszik ki. 

Beszélt arról is, hogy a Covid következtében, 2021-ben a szálláshely-szolgáltatásban 3000-rel, a vendéglátásban pedig 4000-rel kevesebben dolgoztak, mint 2020-ban, akik más szektorokba vándoroltak és nem térnek vissza. „A turizmusból távozó munkaerő a feldolgozóipar munkaerő-igényének felét adta” – emelte ki.

Az adatokból az látszik, hogy a foglalkoztatotti létszám alakulása az elmúlt három hónapban az előző év azonos időszakához képest plusz 1 ponton áll. A turisztikai ágazatban igényelt munkaerő iránt enyhén javult a kereslet. Az index értéke az elmúlt hónaphoz képest 1 ponttal javult. A mutató negatív lett a vendéglátásban, mínusz 4 ponttal, pozitív a szálláshely-szolgáltatásban és az egyéb turisztikai alszektorban, plusz 5, illetve plusz 2 ponttal.

A turizmus a nemzetgazdaság húzóágazata lett ismét

Udvardi Attila, a GKI igazgatója arról beszélt, hogy 

májusban plusz 4 ponton állt az index, ami azt jelenti, hogy 2023 novembere óta növekvő tendenciát mutat, és 2023. január óta a turizmus a nemzetgazdaság húzóágazatának számít

a többi GKI üzleti bizalmi index között. 

A 2023 decemberétől májusig tartó időszakot felívelő periódusnak nevezte, kiemelkedő ágazatnak, amely azonban a válság előtti optimizmust még nem érte el.

A külföldi utasok erősítették a forgalmat

Molnár Dániel, a Makronóm szenior elemzője a turizmus szektor helyzetét vizsgálta az egész makrogazdaság tükrében. Megállapította, hogy az elmúlt időszakban a külföldi utazók hajtották a forgalmat, de a reálbérek emelkedése elhozta a változást. A szakember úgy véli, közel 20 százalékos növekedési potenciál van még a nemzetközi turizmusban, hosszabb távon is jelentős lehetőségek rejlenek ennek fejlesztésében. Szerinte az áralapú versenyképesség terén is kedvező helyzetben vannak a magyar szálláshelyek. Az adataikra hivatkozva azt látta, hogy a magyarok is egyre bátrabban utaznak külföldre.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.