Átadták az új Duna-hidat: Orbán Viktor rögtön be is jelentette, hol épül a következő

Csütörtök délelőtt átadták a Duna magyarországi szakaszának huszadik hídját. Az esemény jelentőségét jól mutatja, hogy Orbán Viktor is megjelent és beszédet mondott.

Az új Duna-híd Kalocsát és Paksot köti össze. Egy kétszer egy sávos átkelő épült, amely Tomori Pál egykori kalocsai érsek és hadvezér nevét kapta. 

Tomori Pál híd Kalocsa és Paks között a Dunán

Ahogy arról lapunk korábban már beszámolt, az új Duna-híd kivitelezésnek köszönhetően Kalocsa és az M6-os autópálya, valamint Kalocsa és Paks között a menetidő hozzávetőlegesen 15 percre csökken. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) beruházásában, valamint a Duna Aszfalt Zrt. kivitelezésében megvalósuló híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat fejlesztésének 

A kivitelező az új híd alépítményei (beleértve az alapozást is) és felszerkezetei készítése során

• közel 28 ezer köbméter betont épített be,
• az összeszerelt acélszerkezet súlya pedig meghaladja az 5 ezer tonnát. 
• Emellett 418 kilométer hosszúságban szereltek be feszítő kábeleket,
• a folyószabályozási műtárgyakba és pillérvédelembe pedig 82 300 tonna vízépítési kő került.
• A híd 946 méter hosszú, a kivitelezésén mintegy 900 ember dolgozott.

Orbán Viktor arról beszélt, hogy hídavatásban profivá vált a kormány, minden ciklusra több jut. „A Duna a specialitásunk, 2001-ben a Mária Valéria híddal kezdtük, aztán Komárom, Baja és újra Esztergom következett. A 2010-es kormányra lépésünk óta 19 hidat építettünk, az előttünk lévő szocialista kormányok csak ötöt. Kétharmad-egyharmad egy értelmes politikai versenyben” – fogalmazott. Megjegyezte, Széchenyi István a hídember, de a hídépítő címre ők is beneveznek.

Orbán Viktor bejelentette, hol épül meg a következő Duna-híd

A kormányfő arról is beszélt, a magyarok összekötni akarja az elválasztott részeket. Ez itt is sikerült, hiszen Kalocsa és Paks eddig nem tudott együtt létezni, a Duna hegyként választotta el a két települést egymástól. Ha valaki Paksról akart munkát vállalni Kalocsán vagy fordítva, napi szinten akár két órát is kénytelen volt autózni naponta. Úgy, hogy közben tiszta időben át lehetett látni az egyik partról a másikra.

Kalocsa a Duna bal partján, a kalocsai sárközben fekszik. A világ egyik legszebb pontja, de köztes terület, belső zárvány. Már csak az úthálózat miatt is: az M5-ös autópálya messze esik, az M6-ostól pedig a folyó választja el. A kormány azért dolgozik, hogy az ország aranytartalékát ki lehessen aknázni, és erősödjön az egész gazdaság. Azt tűzték célul, hogy a Pannónia–Hunnia megosztottságot felszámolják, vagyis hogy Nyugat-Magyarországon épülnek a nagy gyárak az ipari termelés oroszlánrészét megszerezve. Ez igazságtalan és káros, ezért hozták létre Észak-Magyarországon a Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen-tengelyt, amely felszabadította az észak-magyarországi gazdasági potenciált.  

Észak-Magyarország mostanra más gazdasági minőséget képvisel, de ezzel párhuzamosan Dél-Magyarország – tehát a Zalaegerszeg–Székesfehérvár–Kecskemét–Debrecen vonaltól délre – fejlettségére is figyelni kell. Minél több beruházást hoznak ide, utakat és hidakat építenek, amivel felértékelődik a térség jövője, amely a Nyugat kapuja.

Ebben a Szerbia és Magyarország közötti áruforgalom és kereskedelem hangsúlyos szerepet játszik. Az M6-os autópályát elvitték a határig, így a horváttal összekötötték a magyar részeket. A következő lépes a szerbiai forgalmat, logisztikai központokat és beruházásokat átterelni erre. Az ország legfontosabb, stratégiai beruházásai közül kettő is itt zajlik:

• az új paksi atomerőmű,
• illetve a Kalocsától nem messze haladó Budapest–Belgrád vasútvonal, amely az országépítés ékköve.
  Az új híd nemcsak egy közlekedési műtárgy, hanem egy mementó is Tomori Pálra emlékezve. Az átkelő egy felkiáltójel, amely arra emlékeztet, mekkora veszedelmet jelent a széthúzás, különösen háborúban. „Magyarország kormánya a békés fejlődés kormánya, a hídépítők kormánya. 

– erősítette meg a korábbi híreket Orbán Viktor.