Tényleg jól alakult az első negyedév – a KSH megerősítette a kellemes GDP-adatokat
Április végén ugyan meglepetést okozott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése 2024 első negyedévének GDP-jéről, ám a jó hír, hogy a számok stimmeltek: a második jelentés megerősítette, hogy a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, az előző negyedévihez képest pedig 0,8 százalékkal emelkedett.
A KSH részletezése szerint a GDP-növekedéséhez a végső fogyasztás 1,8 százalékponttal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 3,7 százalékponttal lassította. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,1 százalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt. A jelentés sarokpontjai továbbá:
- A termelési oldalon a szolgáltatások teljesítménye 1,7, az építőiparé 1,1 százalékkal nőtt. Az ipar teljesítménye 0,1, a mezőgazdaságé 10,2 százalékkal csökkent.
- A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene stagnált, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,4, a közösségi fogyasztásé 0,9 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,9 százalékkal visszaesett.
- A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében csökkent (0,2, illetve 1,1 százalékkal).
Kellemes meglepetés volt az első GDP-becslés
A KSH április végén közölt első becslése szerint az év első három hónapjában a GDP a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal,
a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az előző negyedévhez képest a növekedés 0,8 százalékos volt.
Ezt erősítette meg a keddi második jelentés.
Mivel a Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó elemzők éves bázison 1 százalékos, míg negyedéves alapon 0,5 GDP-bővülést jósoltak áprilisban, így a tényleges KSH-adat meglepetésnek számított, ami azért is örömteli, mert ekkora növekedést legutóbb a 2022 harmadik negyedévében, másfél éve mértek.
Az elmúlt két év inflációs sokkja után hiába kezdtek el emelkedni a reálbérek tavaly szeptemberben, a lakosság óvatossági motívuma az elmúlt időszakban is erőteljes volt. Ezzel párosult az ipar és a külkereskedelem tavaly év végi lendületvesztése, ami együttesen azt eredményezte, hogy a harmadik negyedévben beindult növekedésből stagnálásba kapcsolt vissza a hazai gazdaság.
Ezek után nem volt váratlan, hogy csökkentette a kormány is az idei növekedési várakozását.
Már márciusban elengedte a kormány az idei célját
Az első kéthavi ipari és külkereskedelmi adatok késztették a kormányt növekedési tervének újragondolására. A német gazdaság és a külső kereslet gyengélkedése miatt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) március közepén húzta le a korábbi 4 százalékról 2,5 százalékra a GDP-bővülést.
A nemzetgazdasági miniszter többek között a német ipar problémáival indokolta a döntést, ami az exporton keresztül is negatívan befolyásolja a hazai ipar és gazdaság kilátásait.
Nagy Márton a Világgazdaságnak adott interjújában később azt mondta: összességében pozitív kép rajzolódik ki a magyar gazdaságról, szerinte a növekedést mindenki érezni fogja. Egy későbbi eseményen pedig arról beszélt, hogy az első negyedévben mind éves, mind negyedéves bázison növekedést vár, mivel a belső fogyasztás helyreállásának látható jelei vannak.
A második negyedév teljesítményéről az első becslését július 30-án teszi majd közzé a KSH.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.