Javul a helyzet, de még nem virágzik a dísznövénytermesztés
A szakmabeliek szerint ugyan a dísznövények nem tartoznak a nélkülözhetetlen termékek körébe, de a gazdaságilag nehéz időkben is fontosak sok vásárló számára. Az emberi környezetnek is elengedhetetlen részei, mivel a díszfák, díszcserjék közvetlenül is nagyban hozzájárulnak a környezeti ártalmak, mint a légszennyezés, a por vagy a zaj mérsékléséhez. A dísznövény-termékcsoportok közül a faiskolai növények termelésére használt terület volt a legnagyobb 2023-ban 1426 hektárral, ami a használt terület 93 százalékát tette ki. Ez növekedés a 2022-es adathoz képest, amikor 1373 hektár volt, de nem érte el a 2021-es, 1438 hektáros értéket – áll az Agrárközgazdasági Intézet összefoglalójában.
A faiskolai növényeket szinte teljes egészében (a terület 99,3 százalékán) szabadföldön termelték. A dísznövénytermesztésre használt összes terület 2,6 százalékán vágott virágot, vágott zöldet termeltek, míg 4,3 százalékán cserepes és hagymás termesztés történt. A vágott virágok területének
- 40,5 százaléka fedett, fűthető,
- 47,1 százaléka szabadföldi,
- 12,4 százaléka fedett, fűtetlen terület volt.
A cserepes növények termesztésére
- 8 százalékban szabadföldi,
- 87,8 százalékban fedett, fűthető,
- 4,2 százalékban pedig fedett, fűtetlen területet használtak 2023-ban.
A dísznövénykertészetekben tavaly 2162 munkatársat foglalkoztattak, mintegy 60 százalékukat teljes munkaidőben.
A hazai virágforgalomra a szezonális ingadozás jellemző.
Az ünnepnapokon megnő a kereslet, az árak a nagy- és kiskereskedelemben is megemelkednek. Ez jellemzően a novembertől május–júniusig terjedő időszak, majd a nyári időszakban szünet következik, és a kereslet visszaesik.
Ezért a dísznövénykertészetekben időzített termesztést folytatnak, és különböző módszerekkel szabályozzák a virágzás idejét. Az ágazatban rendkívül fontos a likviditás, mivel az éves árbevétel közel 60-70 százaléka tavasszal, március és május között realizálódik.
Az ágazat nettó árbevétele 2023-ban 17,3 milliárd forintot tett ki, amelyből a faiskolai növénytermesztés árbevétele 10 milliárd, a vágottvirág- és vágottzöld-termékek árbevétele 1,9 milliárd, a cserepes, kiültetésre szánt és hagymás növényeké pedig 5,4 milliárd forint volt.
A vágottvirág- és vágottzöld-termékek nettó árbevétele a megfigyelt 2023-as évben 1,9 milliárd volt, ami a 2022-es évi 1,6 milliárd forinthoz viszonyítva több mint 21 százalékos növekedés, de a kimagasló árbevételt eredményező 2018-as évhez képest éppen 21 százalékkal volt kevesebb.
Az egy hektárra vetített nettó árbevétel a faiskolai termelésnél tavaly elérte a 7 millió forintot, ami az előző évhez képest gyakorlatilag csak szinten maradást jelentett, hiszen akkor 6,9 millió forint volt. A vágott virágok egy hektárra eső nettó árbevétele 47,7 millió forintot ért el, ami 26,6 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.
A legmagasabb egy hektárra vetített nettó árbevételt 2023-ban a cserepes, kiültetésre szánt balkon- és hagymás, rizómás növények termesztői érték el 80,4 millió forinttal, ami 10,8 százalékos bővülés az előző évhez képest.
A dísznövényágazat külkereskedelmi forgalmában az import értéke 67 százalékot tett ki, ami az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal több, és a 2018–2020 közötti magas szintet is meghaladta, amikor is 64-66 százalék körül alakult. A hazai dísznövényexportban változatlanul a faiskolai termékek részesedése a legnagyobb, de ezenkívül jelentős volt még a friss vagy kezelt, vágott virágok exportértéke is.
A faiskolai termékek közül a fa-, bokor- és cserjefélék külkereskedelmi forgalma 2023-ban 23,9 százalékkal visszaesett, exportértéke 21,2 százalékkal, importértéke pedig ennél is jobban, 26,6 százalékkal csökkent, így az egyenleg értéke 142 millió forinttal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A kivitel 2021-ben 4,027 milliárd, 2022-ben 3,304 milliárd, 2023-ban pedig már csak 2,603 milliárd forintot ért el, míg a behozatal ebben a három évben sorban 3,281, 3,164 és 2,321 milliárd forint volt.
A friss vágott virág exportja tavaly 592 millió forint bevételt hozott, ami 24 százalékkal maradt el a 2022. évitől, az import több mint 6 milliárd forintos értéke pedig mérsékeltebb csökkenéssel, 6,4 százalékkal volt alacsonyabb a 2022-es szintnél.
A hazai dísznövényexport alapvetően EU-tagországokba irányul, meghatározó partnerországaink között szerepelt rendszerint Szlovákia, Románia, Németország. Annak ellenére, hogy tavaly Magyarországról a legnagyobb értékben Szlovákiába szállítottak dísznövényt, a mennyiséget nézve Románia volt az elsődleges partnerországunk. A vizsgált évben Szlovákiába 16 százalékkal, Romániába 14 százalékkal, Németországba 44 százalékkal múlta alul a kivitt dísznövények értéke az előző évi árbevételt.
Import szempontjából mind értékben, mind mennyiségben három ország tartozik a legnagyobb beszállítóink közé: Hollandia, Szlovénia és Németország. A legnagyobb volumenben tavaly Hollandiából érkezett dísznövény Magyarországra, 1947 tonna, 3,486 milliárd forint értékben.
| Az infláció se tudta elfonnyasztani a dísznövénykertészeteket Csökkent a faiskolai terület, közben pedig növelték az egy hektárra jutó árbevételüket a díszkertészetek, közülük is legnagyobb mértékben a vágott virágokat termelők. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.