Nem húzta be a kéziféket a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal 6,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak, annak ellenére, hogy egy hónapja még úgy tűnt, hogy egy időre leállítja a kamatvágásokat a jegybank, az elmúlt hetek fejleményei után már sejthető volt, hogy nem így tesz. Tavaly május óta, amikor elkezdődött a kamatcsökkentési periódus Magyarországon, ez volt a tizenötödik kamatcsökkentés sorozatban.
Az egy hónappal ezelőtti kamatdöntő ülésen jelentette be Virág Barnabás alelnök, hogy mivel a külső környezetben nagyon erősek a kockázatok, amelyek szűkítik a jegybank mozgásterét, júliustól új szakasz kezdődik a hazai monetáris politikában.
Hogy végül nem így lett, az a kedvező hazai és a nemzetközi környezetnek tudható be: minden jel arra utal, hogy a FED szeptemberben végre tényleg kamatot vág.
Ami azért fontos, mert az amerikai központ bank szerepét betöltő pénzintézet legkisebb lazítása is enyhíti a nyomást a feltörekvő piacokon, így a forint piacán is, mozgásteret biztosítva a MNB-nek a további kamatvágások előtt. Ez mutatkozott meg tavaly év végén, amikor a piac 3-4 kamatvágást árazott be a FED esetében, emiatt aztán a forint is erősebb volt a mostaninál.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Bank Elemzési Centrumának vezetője a kamatdöntést megelőzően arra hívta fel a figyelmet, az MNB júniusi kamatvágásakor még nem volt ennyire kedvező a helyzet, az amerikai inflációval kapcsolatos kilátások valamivel pesszimistábbak voltak. Ugyanakkor a FED kommunikációjában is érezhető volt az elmúlt hetekben kisebb elmozdulás, a kommentárok is az inflációs kockázatok emlegetése felől egyre inkább egy esetleg további munkaerőpiaci gyengülés elkerülésének irányába tolódtak el. Ráadásul idehaza a jegybank alelnöke is közben már arról beszélt, hogy a júliusi döntés „nyílt”, ami alapján arra lehetett következtetni, hogy maga az MNB sem zárkózott el a lazítás folytatásától.
Nemcsak az amerikai inflációs adatok, hanem a hazaiak is kedvező irányba mozdultak el az elmúlt egy hónapban. Júniusban a fogyasztói árak átlagosan az előző év azonos időszakához képest Magyarországon 3,7 százalékkal emelkedtek, az adat meglepetésként érte a szakértőket is, akik egyre nagyobb eséllyel várjál idén éves átlagban is a jegybank 4 százalékos toleranciasávjában az inflációt.
Másrészt szintén kedvező fejlemény volt, hogy kisebb forintgyengülést leszámítva a piac jól fogadta a védelmi hozzájárulásként emlegetett kormányzati intézkedéseket, amelyekkel várhatóan sikerült idén rendezni a költségvetés kérdését. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország kockázati megítélése kismértékben javult, és a forint továbbra is a 390-es szint körül mozog, a kamatdöntés előtt egy nappal rövid időre a támaszt is áttörte.
A jegybank mozgástere ugyanakkor egyre inkább a FED-re szegeződhet, amely várhatóan szeptemberben végre megkezdi a kamatcsökkentési ciklusát. Ezért az elemzők szerint augusztusban jó eséllyel már szünetet fog tartani a jegybank, majd szeptemberben a FED döntését követően folytathatja a lazítást. Összességében 2-3 kamatvágás várható idén, amivel 6,5 százalékkal zárhatja az idei évet a jegybank, bár van olyan elemző, aki nem zárja ki, hogy ennél tovább megy majd a nemzeti bank.
Hogy így lesz-e az későbbiek függvénye, mindenesetre Virág Barnabás 15 órától ismerteti a mai kamatdöntés hátterét. Az eseményt élőben közvetítjük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.