BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Történelmi pillanat: közel húsz év után ismét a magyar államé a reptér

Konkrét tervei vannak a magyar kormánynak arra, hogy hova akarja eljuttatni a következő évtizedben a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret, amelynek megvásárlásáról, a tranzakció részleteiről és a jövőbeni fejlesztésekről tartott sajtóeseményt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Ferihegyen a francia Vinci társtulajdonos Nicolas Notebaert vezérigazgató jelenlétében. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság is jól jár adásvétellel, amelynek hasznából a családok, a cégek és az állam is kiveheti a részét. Bejelentette, 2025. január elsejével a kormány kivezeti a légitársaságokat sújtó különadót. Szóba kerültek a reptéri késések, is, Nagy Márton szerint az egyik legnagyobb problémát a túl olcsó légtérhasználati díj jelenti, a Vinci vezérigazgatója hangsúlyozta, bár ez nem üzemeltetési kérdés, mindent megtesznek, hogy a helyzet rendeződjön.

Közel húsz év után kerül ismét a magyar állam tulajdonába a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, amelynek az átadásáról tartott sajtóeseményen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mellett a francia tulajdonos, Vinci Airports vezérigazgatója, Nicolas Notebaert is beszédet mond.

_CZ_0578, ferihegyi repülőtér
reptér
Liszt Ferenc
Budapest Airport
Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet

Cikkünk frissül.

Nagyon örülök, hogy itt állhatok a magyar állam nevében, mert ez azt jelenti, hogy a magyar állam ezt a repteret bizony megvette 

– mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, s hozzátette, hogy közel húsz év után került ismét a magyar állam tulajdonába a reptér. Szerinte a társbefektető kiváló partner, akinél tapasztaltabbat nem lehetett volna kiválasztani.

A vételár 3,1 milliárd euró volt, a hitel mögötte 1,44 milliárd euró

– ismertette a vételárat, összességében 80 százalékos részesedést szerzett a magyar állam. Az árat arányosan határozták meg. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam piaci befektetőként vett részt a tranzakcióban, ezért számos jogi iroda segítségét vette igénybe, így teljes egészében piaci alapokon nyugszik a befektetés.

A szakértői becslések is 3,1 milliárd eurós vételárat kalkuláltak, ez megfelel a piaci sztenderdeknek a miniszter szerint. A Vincivel közös üzleti tervet készítettek. 

A magyar állam azonban nem üzemelteti a repteret, hanem ezt hozzáértő piaci befektetőkre bízza. Az állam pénzügyi és stratégiai befektetőként van jelen. A magyar állam nem ehhez nem ért, ők viszont értenek

– mondta Nagy Márton, aki szerint Vinci hatalmas cég, és hatalmas tudással rendelkezik. 

Elmondta a tárcavezető azt is, hogy a jelenlegi 15 millió utasról 2030-ra közel 20 millióra szeretnék növelni az utasszámot, majd megcélozzák a 25 milliót. Szerinte az ország kapuja a reptér, és a legnagyobb mértékben járul hozzá az ország turizmusához. 

A társbefektetővel nagyon fontosnak tartják a reptér fejlesztését, egy új terminál és a kiszolgáló létesítmények megépítését.

Elismerte, méltatlan a reptér megközelítése, ezért az állam feladata, hogy az infrastruktúrát fejlessze, amibe beletartozik a gyorsforgalmi vasút és a reptéren kívül hotel, parkolók fejlesztése. „Azt kell látni, hogy nagyon szép elmondani: az utasforgalom emelkedik, de ehhez nagyobb terminál kell, és meg kell oldani az emberek eljuttatását.”

Ha ezt nem sikerül megoldani, tök mindegy, hányan jutnak ide, megengedhetetlen

– mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Összesen 75 reptér van a Vinci üzemeltetésében

A Vinci vezérigazgatója nagyon fontosnak nevezte a turizmus fejlesztését az infrastruktúra szempontjából. Megköszönte egyúttal a bizalmat, hogy csatlakozhattak partnerként, úgy látja, nagyon gyorsan és hatékonyan sikerült ezt a tranzakciót megvalósítani. 

Németországban, Csehországban, Görögországban és Egyesült Királyságban is jelen vannak, összesen 5 milliárd eurós forgalommal rendelkeznek, és egymilliárd eurós beruházási szinttel. 

Idén ünnepelték húszéves fennállásukat, ez alatt az idő alatt 75 repülőtér került az üzemeltetésükbe.

Elmondta, hogy közös vízió alapján fogják a repteret fejleszteni, nagyon bíznak a magyar csapatban, nem szeretnének külföldi emberekkel idejönni. 

A legnagyobb lépéseket meg fogjuk tenni hamarosan

– mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy most különösen a nyári utasforgalom nagyon erőteljes. A légitársaságokat nagyon jól ismerik, igyekeznek velük együttműködni. Hangsúlyozta, több kapacitásra van szükség, növekedni kell, ehhez pedig beruházásokra van szükség. A tervezés már megkezdődött, ennek része a kettes terminál fejlesztése, azt követően jöhet a hármas terminál megépítése. „Magyarország dinamikus ország, nyitott az üzleti tevékenységre, szeretnénk az elosztó szerepet erősíteni.” 

Kivezeti a kormány a légitársaságokat sújtó különadót

A vonat kérdésköre nehezebb, mint a közút fejlesztése – válaszolta újságírói kérdésre Nagy Márton, aki szerint komplexebb a mérnöki munka, mert egy alagútra lesz szükség. Lázár miniszterre van bízva, hogy a terveket elkészítse, nagy kérdés a finanszírozás megoldása. 

A kormány kivezeti a légitársaságokat sújtó különadókat 2025. január elsejétől 

– jelentette be a Világgazdaság kérdésére, hogy mi lesz a sorsa a légitársaságokat sújtó extraprofitadónak. Mint ismert, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter előző nap közölte, hogy a kormány meghosszabbítja az extraprofitadókat, illetve védelmi hozzájárulás vet ki a bankokra és a multikra.

Túl olcsó a légtérhasználati díj Nagy Márton szerint, tárgyalnak a katariakkal

Egy másik kérdésre, hogy ki a felelős a reptéri késésekért, azt mondta, hogy a gond a magas légtérben van, nem a fel- és leszállás miatt. Ráadásul beszűkült a térség, ahol át lehet repülni, ezt pedig tetézi azt, hogy a légtérhasználati díj Magyarországon olcsó, ezért sokan fölöttünk repülnek át. 

Milyen haszna van Magyarországnak abból, hogy felettünk átrepülnek? Semmi

– állapította meg, hozzátéve, szerinte nem kellene ilyen olcsón adni a légtérhasználatot. Nem a légiforgalom-irányítás kizárólagos felelőssége a kialakult helyzet. Mindenesetre komoly lépések lesznek, a HungaroControlt augusztus elsejével veszik át, de személyi kérdésekről nem szeretne beszélni.

Nagy Márton elmondta, hogy a Vincivel közösen döntik el, hogy lesz-e új befektető, nem titkolta, hogy tárgyalnak katariakkal, de a részesedésük csak 10 százalék lehet a Budapest Airportban.

A Vinci vezérigazgatója ehhez annyit tett hozzá, hogy ez egy lehetőség, nem kötelezettség. Úgy látja, win-win helyzet van, minél nagyobb a profit, annál több forrást tudnak beruházásokra fordítani.

Több száz milliárdból kell fejleszteni a vasutat és a közutat

A hármas terminálnak 2032-re kell elkészülnie, addigra ki kell épülnie az infrastruktúrának is – mondta újságírói kérdésre –, a következő hetekben megtárgyalja a kabinet az alternatívákat, azonban jelezte, hogy ezt nem feltétlen a költségvetésből kell finanszírozni. A vasút fejlesztése minimum 400 milliárd forintba kerül, míg az útpálya valamivel olcsóbb – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Nem az üzemeltetés a felelős a késésekért

A Vinci elnöke úgy látja, a reptéri késések oka, hogy szűkösek a kapacitások, megvannak a munkavállalóik. 

Nem rajtunk múlik, nem mi vagyunk a szűk keresztmetszet, de mindent megteszünk, hogy a késéseket csökkentsük

– ígérte Nicolas Notebaert. Nagy Márton szerint is el kell választani az üzemeltetést a légi forgalmi irányítástól, azt a hasonlatot mondta, hogy nem a buszmegálló a felelős azért, ha késik a busz.

Mindenki jól jár a reptér megvásárlásával

A magyar államnak nem az a fontos, hogy mennyire profitábilis a reptér, hanem az, hogy az ide érkező turista bejutását megoldják, és hogy minél többen költsenek – válaszolta a tárcavezető arra a kérdésre, hogy miért fontos az államnak ez a tranzakció. Nagy Márton szerint végeredményben hatalmas adóbevételeket jelent az államnak, és gazdagítja a családokat, a cégeket is.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.