A kedvezőtlen külső hatások ellenére a kormány stabilizálta az államháztartás egyensúlyát. Az idei évben meghozott intézkedésekkel mintegy 1000 milliárd forinttal javította a költségvetés mozgásterét. Az intézkedéseknek is köszönhetően a költségvetés július végén 213 milliárd forint többlettel zárt, ami minden idők második legkedvezőbb július havi mutatója – erősítette meg az államháztartás központi alrendszerének július végi helyzetéről pénteken kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium.
Július végéig az államháztartás központi alrendszere 2443,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2473,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 168,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 138,5 milliárd forintos hiányt mutattak.
Júliusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 213,0 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző évi azonos havi 44,3 milliárd forintos deficittel.
A Pénzügyminisztérium kiemelte, hogy július végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege 2217,0 milliárd forint volt, amely 700,9 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszaki teljesítésénél.
Tartósan meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 3803,7 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásra 1562,6 milliárd forintot fordítottak az év első hét hónapjában. A központi alrendszer bevételei kapcsán kiemelendő, hogy az előző év azonos időszakához képest az alacsonyan tartott adók mellett is, az adó- és járulékbevételek 9,9 százalékkal magasabban teljesültek.
„A kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett. A javuló költségvetési folyamatok azt jelzik, hogy a kitűzött 4,5 százalékos hiánycél tartható, a költségvetési mozgástér javulásával a gazdaság fenntartható növekedési pályára tér vissza” – fogalmazott a minisztérium.
Az államháztartás központi alrendszerének az elfogadott költségvetési törvényben szereplő 2,9 százalékos ESA-hiányhoz tartozó pénzforgalmi hiánya 2514,8 milliárd forint. A 4,5 százalékos módosított hiánycélhoz tartozó várható éves pénzforgalmi hiány – a kormányzati szektor egyenlegéről és adósságáról március végén közzétett jelentésben szereplő várható adat szerint – ugyanakkor 3982,0 milliárd forint. A július végi központi alrendszer hiánya (2443,3 milliárd forint) ennek 61,4 százaléka.
A szaktárca kiemelte, hogy a központi alrendszer július végi 22 038,9 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 1396,0 milliárd forinttal, 6,8 százalékkal magasabb összegben alakultak. A központi alrendszer július végi 24 482,2 milliárd forint összegű kiadásai 899,0 milliárd forinttal, 3,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát.
A magyar gazdaság felzárkózásának egyik esélye a világpiacra való termelés, ám ez az, ami manapság csorbát szenved, ugyanis hiába épültek ki jelentős kapacitások az autóipar átállásához kapcsolódóan, ha közben az általunk megtermelt termékekre nagyon gyér a kereslet. A belső fogyasztásra épülő modell azonban még nagyobb kockázatokkal járna Magyarország számára, épp ezért egyetlen esélyünk az exportra termelés, ami nem mindig mentes a zökkenőktől, és ezt most meg is tapasztalhatjuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.