Melegszik a Balaton – és erről nemcsak a klímaváltozás tehet
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegszenek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek, és a vízháztartásuk is érzékenyebb. A sekélyebb tavak a magasabb hőmérséklet miatt több vizet párologtatnak el, ami vízszintcsökkenéssel járhat, ezért a Balaton is jobban ki van téve a hőmérsékleti változásoknak.
Tovább melegszik a Balaton
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai műholdas felvételek és helyi mérések segítségével megállapították, hogy a Balaton átlaghőmérséklete évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal emelkedett 2000 óta.
A hőmérséklet-növekedés a legsekélyebb, Keszthelyi-medencében volt a legnagyobb ebben az időszakban, 1,8 Celsius-fok.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a Balaton sekélyebb, nyugati része főként tavasszal, illetve nyáron, míg a tó mélyebb, keleti része inkább ősszel és télen melegszik – mondta Somogyi Boglárka tudományos főmunkatárs, a Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport vezetője.
Hová tart a melegedés?
Hogy tíz vagy húsz év múlva mennyivel emelkedhet a Balaton átlaghőmérséklete, arról nincsenek pontos számaik – közölte Li Huan, a tanulmány első szerzője, hozzátéve: már elkezdtek dolgozni egy hosszabb, több évtizedes utóvizsgálaton, hogy pontosabb előrejelzést készíthessenek.
Az előzetes munkánk szerint, ha az éghajlatváltozás nem enyhül, folyamatos felmelegedés várható, vagyis tíz-húsz év múlva a víz hőmérséklete továbbra is 0,5-0,7 Celsius-fokkal fog emelkedni évtizedenként – tette hozzá a kutató.
A beépített parttól is melegszik a tó
Li Huan szerint bár a Balaton körüli kikötők növekvő mérete és száma önmagában nem befolyásolja a vízhőmérsékletet, azonban a tó körüli városi területek – a partvonal kétharmada városias – melegíteni fogják a tavat.
Ezt támasztja alá a mostani kutatásuk, amelyben kitérnek arra is, hogy az emberi tevékenységektől – az mint urbanizáció, a feltöltések – is nőhet a hőmérséklet.
Hozzáteszik: a részletes hőmérséklet-változások megértése segíthet abban, hogy jobb környezetvédelmi, vízgazdálkodási és turisztikai stratégiákat készíthessenek a Balatonnál.
Kihalás fenyegetheti az őshonos fajokat
Az utóbbi években a Balatonnál is jellemző enyhébb telek és melegebb nyarak kedvező feltételeket teremthetnek a nem őshonos fajok, például bizonyos szubtrópusi és trópusi algák, halak és növények számára, amelyek így az őshonos fajokkal versenyezhetnek.
Ha a hűvösebb körülményekhez szokott őshonos fajok nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni a változó éghajlathoz, akár a kihalás is veszélyeztetheti őket.
„Noha az őshonos fajok bizonyos mértékig képesek alkalmazkodni a körülményekhez, a környezeti változások üteme meghaladhatja az alkalmazkodóképességüket. Ez jelentős változásokat eredményezhet a balatoni ökoszisztéma szerkezetében és működésében, és így az ellenállóbb nem őshonos fajok dominálhatnak” – hangsúlyozta Tóth Viktor tudományos főmunkatárs.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.