Burgonyatermesztés Európában: minden ellenük dolgozik
Hosszabb távra visszatekintve, az Európai Unióban csökken a burgonyatermelés. A burgonyatermesztés Európában erősen koncentrált, amit jól mutat, hogy tavaly az EU 1,3 millió hektáros, betakarított burgonyaterületének csaknem 70 százaléka mindössze öt uniós országban összpontosult. Bár 2020-ban Románia az összes burgonyát termelő gazdaság közel egyharmadát adta, ezek 2023-ban az EU burgonyatermő területének csak 5,8 százalékán gazdálkodtak, mivel sok kis, illetve mikrogazdaság termel Romániában burgonyát. Litvánia ugyanebben az összevetésben 2020-ban az EU burgonyát termelő gazdaságainak 7 százalékát adta, 2023-ban az unió burgonyaterületének csak 1,2 százalékát művelte.
A nagy területeken ezzel szemben
- Németország (19,9 százalék),
- Franciaország (15,4 százalék),
- Lengyelország (14,2 százalék),
- Hollandia (11,7 százalék) és
- Belgium (7,1 százalék)
termesztett burgonyát, ezen országok pedig együtt az összterület közel 70 százalékát adták. Az unió teljes szántóterületén belül a burgonya nem túl jelentős, a 2022-es adatok szerint mindössze 1,4 százalékot tett ki. Az egyes uniós országokban azonban sokkal nagyobb fajsúlyú volt: Hollandiában a burgonya betakarított területe a szántó 16,2, Belgiumban pedig 10,6 százalékát tette ki. Ezzel együtt igaz, hogy
a burgonyaterület erősen csökkenő tendenciát mutat az EU-ban.
Az ezredforduló és 2023 között a burgonyaterület kevesebb mint a mint felére, 3 millió hektárról 1,3 millió hektárra csökkent. A visszaesés nagy része a lengyelországi változásokat tükrözi, ahol a burgonya betakarított területe 2023-ban 1,1 millió hektárral volt kevesebb, mint 2000-ben, ami 84,9 százalékos csökkenésnek felel meg. Két számjegyű százalékos csökkenés volt tapasztalható a betakarított burgonya területén három EU-ország kivételével. Az általános tendencia alól Belgium és Franciaország, valamint Dánia kivételt jelentett, de ezekben az országokban is csak 93 ezer hektárral haladta meg a 2023-as összevont betakarított terület a 2000-est.
A burgonya termelői és fogyasztói áraira is a gyakori erőteljes ingadozás volt a jellemző az egyes uniós országokban. Ezen túlmenően a termelői és fogyasztói piacok egyetlen évre vonatkozó fejleményei néha ellentétesek voltak egy-egy uniós országon belül: Például Belgiumban és Ausztriában a burgonya termelői árai 2023-ban alacsonyabbak voltak, mint 2022-ben, míg a fogyasztói árak lényegesen magasabbak.
Nehezebbé vált a burgonyatermesztés Európában
A termelés csökkenése összefüggésben van a klímaváltozás tényével, hiszen a burgonya a hűvösebb, csapadékosabb környezetet kedveli. Nehezíti a termelők dolgát az is, hogy az EU hatóanyag-kivonásai miatt a burgonya növényvédelme az utóbbi években nehezebbé vált. Eközben a fogyasztók – különösen a fiatalok – körében csökken a burgonya népszerűsége, nem tartják egészségesnek, és igyekeznek más, alternatív növényekkel kiváltani. Ráadásul a krumpli nem is számít bele a WHO által kívánatosnak tartott zöldségfogyasztásba, ugyanis nagyon magas a keményítő-, vagyis a szénhidráttartalma, vitaminokat és egyéb ásványi anyagokat viszont nagyon kis mennyiségben tartalmaz.
Alternatív növényként szóba jöhet a batáta, más néven édesburgonya, amelynek a neve ellenére nincs köze a krumplihoz.
Viszont egyre népszerűbb, jól helyettesíti a krumplit, bár az íze inkább a répáét idézi, és nagyon egészséges, ugyanis gazdag béta-karotinban, és sok A-, B- és C-vitamint tartalmaz. Eközben pedig sokféle felhasználási módja van: lehet sütni, főzni, pürésíteni és tölteni is.
Európában szintén sokan fogyasztják burgonya helyett a pasztinákot, amelyik a fehérrépára hasonlít, levesbe, pürének és sült köretnek is jó megoldás, pektint, fehérjét és C-vitamint is tartalmaz. Ezeknél nehezebben beszerezhető a Peruból származó yacon, más néven inkagumó, amelyet Magyarországon nem is termesztenek. Ettől függetlenül internetes rendeléssel beszerezhető, jó vércukorszint-stabilizáló, antioxidáns, koleszterincsökkentő és immunerősítő hatású. Nyersen is fogyasztható, de főzni vagy sütni is lehet.
Milyen a burgonyatermesztés Magyarországon?
A fogyasztói szokások változása meglátszik itthon is. A KSH adatai szerint a hazai fogyasztás a 2005-ös fejenkénti 66,8 kilóról, 2010-re 60,5 kilóra csökkent, majd 2017-ben érte el a mélypontját, 57,1 kilogrammal, majd 60 kilogramm körüli szintre emelkedett. A hazai fogyasztás nem éri el az EU28 átlagát, és a legalacsonyabb a V4-országok közül.
Támogatásokkal nőhet a hazai burgonyatermelés
A versenyképes hazai burgonyatermesztés megteremtését kiemelt feladatának tartja az Agrárminisztérium, hogy a fogyasztói igényeket egész évben ki lehessen elégíteni.
Folyamatosan csökken a termelés is: egyes adatok szerint 1960-ban még 3 millió tonna burgonya termett, a 2000-es évek elejére ez a mennyiség 700-800 ezer tonnára apadt. A KSH szerint 2000-ben még 44 ezer hektár volt a termőterület, 2023-ban pedig már csak 8 ezer hektáron termesztettek burgonyát. Ennek megfelelően a termés mennyisége 2022-ben csak közelítette a 200 ezer tonnát, tavaly pedig ennél is kevesebb, 161,5 ezer tonna volt.
Az utóbbi években már tavaszig sem tart ki a hazai termés, hanem rendszerint elfogy január végére, február közepére.
Ennek oka az alacsony termésmennyiség mellett a megfelelő tárolókapacitás hiánya és a gyengébb minőség.
Az agrártárca ugyanakkor a burgonyatermelés fejlesztését is célul tűzte ki. Ahogy nemrég Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak elmondta, fejlesztésekkel kívánják elérni, hogy önellátóvá váljunk ebből a magyarok számára fontos növényből, mégpedig hazai feldolgozóüzemre alapozva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.