2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 13,1 százalékkal, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett gyorsjelentése szerint. A bruttó kereset mediánértéke 518 800 forintot, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, ami 15,3 százalékkal, illetve 15,1 százalékkal haladta mag az előző év azonos időszakit.
Idén júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000 forint volt, ami 13,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 598 200 forintra tehető, ez 13,9 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakával összevetve. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 595 000 forint, a költségvetésben 597 800 forint, a nonprofit szektorban 631 300 forintot tett ki, 12,0 százalékkal, 18,8 százalékkal, és 18,7 százalékkal nőtt egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 427 000, a kedvezményeket figyelembe véve 442 000 forintot ért el, 13,3, illetve 13,1 százalékkal magasabb volt, mint 2023. júniusban.
A reálkereset 9,3 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 518 800 forint volt, 15,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,1 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
Az év első felében (2024. január és június között) a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 800 forintra becsülhető. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 422 100 forintot, a kedvezményeket figyelembe véve pedig 436 900 forintot volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,0 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 13,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint
a tartósan alacsony szinten mozgó inflációnak és a kimagasló bérdinamikának köszönhetően a reálbérek folyamatosan és jelentős mértékben emelkednek.
Júniusban a reálbérek növekedése 9,3 százalékot tett ki, azaz 2023 szeptembere óta már tizedik hónapja nő a családok jövedelmének vásárlóereje.
Hozzátette, hogy a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a bérek növekedésének ütemét tovább erősítse, különösen a minimálbér tekintetében, ezzel is erősítve az alacsonyabb jövedelműek helyzetét. Ennek érdekében a minimálbér szintjének többlépcsős emelésére kerülhet sor, mely 2027-re elérheti az átlagbér 50 százalékát, ami akár 140 ezer forintos emelkedést is jelenthet.
Hiába gyenge az európai konjunktúra – ami alól a kelet-közép-európai országok sem tudnak kibújni –, döbbenetes mértékű bérrobbanás zajlik az egész térségben. Kelet-Közép-Európa vezető gazdasága ma már egyértelműen Lengyelország, ahol magasabbak a fizetések, mint a cseheknél. A szomszédos országok statisztikai hivatalainak adatai alapján ugyanakkor úgy tűnik, Szlovákia mellett Csehország is leszakadóban van, miközben Románia és Magyarország is gyorsuló ütemben zárkózik fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.