A júniusi váratlan csökkenés után ismét gyorsulhatott az infláció Magyarországon. Csütörtökön teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a júliusi inflációs adatokat, ez alkalomból elkészítette a Világgazdaság az elemzői konszenzusát.
Eszerint a fogyasztói árak átlagosan éves alapon 4,1 százalékkal, míg havi bázison 0,7 százalékkal emelkedhettek.
Ha így lesz, azzal idén először lépheti át a jegybank toleranciasávjának felső szélét a drágulás üteme, ami a hullámzása ellenére végig 4 százalék alatt tartózkodott.
„Júliusban az infláció az előző két hónap stagnálása, illetve minimális visszaesése után feléledhetett, és ezzel a pénzromlás mértéke a jegybanki célsáv teteje körül alakulhatott” – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki az infláció emelkedésében leginkább az üzemanyagárak szerepét emelte ki, ami havi alapon 0,2 százalékponttal húzhatta felfelé a pénzromlás ütemét. Ettől eltekintve úgy véli, átlagos lehetett a júliusi átárazódás, ami valahol nem is csoda. A belső kereslet még mindig erőtlen, hiába a 10 százalék körüli reálbér-emelkedés, a kiskereskedelmi forgalom csak ímmel-ámmal növekszik, ami „hajtja is felfelé az árakat, meg nem is”. Azonban nem mindenki osztja az optimizmust.
Az elmúlt két hónap kedvezőbb inflációs adatai után 2024 júliusa vélhetően egy komoly sokkot hozhat
– állítja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint ismét erős egyhavi átárazást láthatunk. Az ING Bank számításai szerint júliusban havi alapon 0,7 százalékkal emelkedhetett az általános árszínvonal, ezzel pedig visszatérünk oda, ahol az év első négy hónapjában láttuk a havi inflációs rátát.
Virovácz Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy júniushoz képest (a fő komponenseket vizsgálva) az egyik legnagyobb hatású árváltozást az üzemanyagok produkálhatták.
Ezenkívül szintén érdemben élénkíthette az inflációt:
Az ING Bank elemzője szerint az előző hónapokkal ellentétben most a nem maginflációs tételek is inkább felfelé húzhatták a pénzromlás mértékét, vagyis érdemi különbségre nem lehet számítani a fő- és a maginflációs mutató között. Ez utóbbi is 0,7 százalékos havi rátát mutathat, ami a tavalyi alacsony bázis miatt jókora megugrást hozhat az éves bázisú indexbe, egészen 4,6 százalékig.
Szerinte mindez jól mutatja, hogy az inflációs folyamatok továbbra sem feltétlenül megnyugtatók.
Sőt, a következő hónapokban az alapvető inflációs folyamatok az erősödés irányába mutatnak, és az év végére akár 5,5 százalék körül is alakulhat mindkét fontosabb inflációs rátánk.
A júniusi inflációs jelentésben az MNB ennél némileg moderáltabb inflációval számolt júliusra, vagyis a friss adat – ha megfelel a várakozásunknak – már nem igazán engedhet teret az MNB-ben egy újabb kamatvágásra. Ráadásul a mostani, meglehetősen turbulens piaci környezetben sem biztos, hogy érdemes módosítani a kamatokon, mert nagyon könnyen darázsfészekbe lehet nyúlni – vélekedett az ING Bank elemzője, aki azért megjegyezte, hogy a második negyedéves GDP-adat némileg mérsékli annak a valószínűségét, hogy év végére durván elszálljon az infláció, így az év egészét figyelve 4,1 százalékos átlagos árszínvonal-emelkedéssel kalkulál az ING Bank.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy júliusban az üzemanyagárak havi alapon emelkedtek 3,7 százalékkal, ami így 0,2 százalékpontot megmagyarázhat a havi rátából. Az elmúlt hónapok stagnálása után kismértékű emelkedést mutathatnak az élelmiszerárak is, a kötelező akciózás kivezetésével a kereskedőknek a korábbi árstopos termékeket sem kell már beszerzési áron értékesíteniük.
Az élelmiszer-infláció még így is visszafogja az áremelkedést, tekintve, hogy a mezőgazdasági árak és az ipari termelői árak is csökkenést mutatnak éves bázison.
Ezenfelül a szolgáltatások esetében is folytatódhattak az elmúlt időszakban megszokott havi átárazások, illetve a korábbi évek trendjei is erre utalnak.
Molnár Dániel szerint a következő hónapokban is gyorsulhat kismértékben az áremelkedési ütem, ebben elsősorban a bázishatások játszanak majd szerepet, a tavalyi év második felét jellemző, havi alapú árcsökkenések kiesnek majd a bázisból, ami visszafogott áremelkedés mellett is gyorsulást eredményez az éves rátában. Még ezzel együtt is éves átlagban 4,2 százalék lehet az infláció, és jövőre 3,5 százalékra lassulhat. Az előrejelzés kapcsán a legnagyobb kockázatot továbbra is az üzemanyagárak jelentik, kérdés, hogy a Közel-Keleten sikerül-e megelőzni az eszkalációt, amely a világpiaci olajárakra is negatív hatást gyakorolna.
Regős szerint a következő hónapokban az infláció szempontjából két tényező okozhatja a legnagyobb kockázatot: a forint árfolyamának alakulása, és a belső kereslet feléledése. A forint árfolyama kapcsán az elmúlt napok piaci turbulenciáit emelte ki, amelyek a japán jegybank szigorításából és a kedvezőtlen amerikai adatokból adódtak – ez pedig befolyásolja a forint árfolyamát is, márpedig az alacsony inflációhoz stabil forintárfolyamra van szükség. A belső kereslet kapcsán a reálkeresetek emelkedése teret adna a mostaninál erőteljesebb fogyasztásbővülésre is (és ez a gazdasági növekedés szempontjából hasznos is lenne), ám ez az eddigiekben elmaradt, így kérdés, hogy a következő hónapokban mitől következne be. Érdekes lehet még a különadók emelésének inflációs hatása – ez rövid távon minimális lehet
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.