Most kezdődik az őrület az albérletpiacon – szinte reménytelen helyzetben a magyar egyetemisták

Ezekben a napokban indulhat be a roham a fővárosi lakáspiacon az albérletekért, ám az egyetemi tanulmányaikat éppen megkezdő vagy folytató magyar fiatalok koránt sincsenek könnyű helyzetben. A Covid óta jelentősen nőttek az árak, ma már a belvárosban lehetetlen 200 ezer forint alatt bármilyen albérletet találni, a jő minőségű ingatlanokért pedig simán elkérnek 300 ezer forintot Budapest belső kerületeiben. Mindezt annak ellenére, hogy a lakásállomány bővült az elmúlt években, és a Covid alatt még a belvárosi lakások népszerűsége is jelentősen csökkent.

Elmaradt a nagy roham eddig, kivártak az egyetemisták

Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az albérletszezon évről évre enyhül, mert a tulajdonosok próbálják hosszú távra kiadni a lakásokat, pont azért, hogy kiküszöböljék a nagyobb hullámokat. Szerinte nagyon nehéz helyzetben vannak az egyetemisták, ugyanis nemcsak a hallgatók, hanem turisták, munkavállalók részéről is erőteljes kereslet van a megfizethető ingatlanokért. Mivel a kínálat sem megfelelő, ezért a legjobb albérleteket nagyon gyorsan elvitték.

Benedikt Károly szerint ők maguk azt várták emiatt, hogy gyorsabban reagálnak majd a magyar egyetemisták, és akit már felvettek valamelyik városba és tudta, hogy hol fog tanulni, az egyből nekiáll lakást keresni.

– vélekedett, hozzátéve, hogy a lakáskiadók is látják, hogy van érdeklődés, emiatt pedig biztosan nem fogják az árakat mérsékelni. Mindenesetre augusztus utolsó hetében így is megindulhat a roham, amikor kiderül, hogy kit vettek fel és maradt le a kollégiumról helyhiány miatt.

Budapesten a belvárosban 200 ezer forint alatt már nincs albérlet

Az Ingatlan.com legutóbbi felmérése szerint júliusban is folytatódott a drágulás az országos és a budapesti albérletpiacon, egyben ez a főszezon kezdetét is jelentette a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése miatt. Ez is meglátszik a drágulás mértékében, míg országosan az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal nőttek, addig Budapesten pedig 9,3 százalékos volt az áremelkedés. Ezzel együtt nagy eltérések láthatók a fővárosban és a vidéki viszonylatban is. Míg a vármegyeszékhelyeken 110 ezer és 230 ezer forint között szóródtak az átlagos lakbérek, addig Budapesten kiadásra kínált lakóingatlanok esetében az átlagos bérleti díja már 250 ezer forint.

Évente 5–10 százalékos áremelkedés várható

A drágulás biztosan nem fog itt megállni. Balla Ákos, a Balla Ingatlan vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy egész évben folyamatos a kereslet az albérletek iránt, erre jön rá augusztus–szeptember fordulóján az egyetemisták rohama. Először ilyenkor a legolcsóbb keresletek iránt van a legnagyobb érdeklődés, ami egészen szeptember végéig ki szokott tartani. Viszont októberben már nem lesznek diákok a piacon, és akkor jöhet egy visszarendeződés. Jelezte, hogy az elmúlt években kevesebb tranzakció történt a lakáspiacon, mint az ingatlanpiac csúcsidején, emiatt pedig 40 százalékkal kevesebb ingatlant vásárolnak az emberek, akik végeredményben az albérletpiacon ragadnak.

Ezért aztán érdemes azzal számolni a jövőben, hogy az inflációs növekményt évről évre be fogják építeni az árakba a bérbeadók, akik ezzel akarják 15-17 évre leszorítani a megtérülést. „Nem kizárt, hogy következő években is 5-10 százalékos bérletdíj-növekedés várható a piacon” – jósolta, majd hozzátette, hogy nagyjából minden szegmensben igaz ez a megállapítás, így a luxus, a külvárosi, és a belvárosi kategóriákban is a mostani árhoz képest láthatunk majd ekkora drágulást.

Az Airbnb is hajtja felfelé az árakat

Hiába nőtt a lakásállomány az elmúlt években, döntően Budapesten, a legnagyobb kínálatot nyújtó kerületben sem látni árcsökkenést, sőt, a 11. kerületben 270 ezer, míg a 13. kerületben 250 ezer forint átlagos bérleti díj.

Balogh László, az Ingatlan.com ingatlanpiaci szakértője lapunknak arra hívta fel a figyelmet, hogy több oka is van annak, hogy ekkora drágulás van a piacon. Az egyik az Airbnb megjelenése, amely ugyan tipikusan Budapest belvárosára jellemző, és ott fejti ki leginkább az elszívó hatását, de eközben a bérlők is a belvárost preferálják például az egyetemek közelsége miatt.

Így is nagyságrendileg 15 ezerre tehető az Airbnb lakások száma a fővárosban, ami jelentős szűkíti a kínálati oldalt. Némely kerületben teljesen átbillen az egyensúly, ilyen a 6. kerület, ahol ezer hosszú távú lakáskiadásra szánt ingatlanra 3 ezer Airbnb jut.

– fogalmazott Balogh László, aki szerint az élő példa erre a Covid időszaka, amikor hirtelen megnőtt a kínálat a kereslet növekedésével párhuzamosan, emiatt pedig 30 százalékkal csökkentek az albérletárak. Szerinte nagy kérdés, hogy a 6. kerületi népszavazási kezdeményezésnek mi lesz a következménye, főleg akkor ha az önkormányzat betiltja az Airbnbt, ugyanis a piac nem a kerületi határokhoz kötődik.

Azt is hangsúlyozta a szakértő, hogy nem lehet mindent az Airbnb nyakába varrni, ahogy nemcsak az infláció van hatással a bérleti díjak emelkedésére, hanem a kereslet és a jövedelmek emelkedése is. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a rövid távú lakáskiadás nyomán az ingatlanok értéke is jelentősen emelkedett, ami a lakástulajdonosok számára kifejezetten jó hír.

„Őrület, ami az albérletpiacon zajlik ilyenkor”

Beszéltünk több albérletben élő egyetemistával, akik megerősítették, albérletet találni a legkönnyebb a Covid időszakában volt, akkor nemcsak a lakások elérhetősége, hanem az árak is barátibbak voltak. Míg a 7. kerületen a Gozsdu udvar mellett 170 ezer forintot kértek el a bérlők négy évvel ezelőtt, azóta ez már inkább a 300 ezer forinthoz közelít. Az árakban pedig biztosan megjelenik az Airbnb-hatás, volt olyan, aki kiemelte, hogy a Károly-körúton, a társasházban, ahol lakik, nagyságrendileg nyolc lakásról tud, ami így van kiadva. „Teljes őrület” – így jellemezték az augusztusi lakáskeresést.