Optimista hangulatot mutat az MBH AgrárTrend Index
Az időjárás és a világpiaci tendenciák határozzák meg a jelenlegi időszakot az agráriumban, miközben a 2020-ban elindított MBH AgrárTrend Index az eddigi legmagasabb értékén, 33,9 ponton áll – mondta a negyedévente közzétett, és az agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatójának bemutatásakor Hollósi Dávid, a bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. Az index egyébként több mint egy éve erősödik, igaz idén mérsékeltebb ütemben, de már tartósan az orosz–ukrán háború okozta gazdasági sokk előtti szint felett van – tette hozzá. Az index egyensúlyi értéke egyébként 35 pont lenne, ennek eléréséhez pedig az élelmiszer-kiskereskedelemnek kellene helyreállnia – fogalmazott.
Hollósi a legutóbbi „normális” évnek 2021-et nevezte, és szerinte az idei is ilyennek látszik, ahogyan az az index eddigi alakulásából is kiderül. A szántóföldi növénytermesztésben a kukorica jelenti a bizonytalanságot az elszenvedett aszálykárok miatt, de szerinte – bár még van időjárási kockázat – akár a 6 tonnás termésátlag is meglehet, a hazai szükségletet pedig fedezni fogja a termés. Nyugat-Magyarországon jobb a helyzet, ami már négy-öt éves tendencia.
A nagy hőség miatt, a kipárolgás ellentételezésére évi 300 milliméterrel több csapadékra lenne szükség
– mondta. A már learatott búzával kapcsolatban az ügyvezető igazgató megjegyezte, hogy a mennyiséggel nincs gond, a termésnek azonban csupán 20 százaléka éri el az étkezési minőséget.
Az állati termékpályák közül a sertésnél hosszabb ideje pozitív a hangulat, és bár a hazai piacon is meghatározó német tőzsdei árak némileg estek, ezt kompenzálták a kedvező takarmányárak. A brojlercsirke-termelés a magyar mezőgazdaság egyik sikerágazata, a tojásnál egy kis visszaesést tapasztaltak, de viszonylag magas szintről ereszkedtek le az árak. A tejtermelésben volt egy két-három éves jó időszak, de tavaly jövedelemcsökkenést voltak kénytelenek elszenvedni a tehéntartók. Azóta stabilizálódott a helyzet, a piacot azonban meghatározza, hogy az európai tejfogyasztás csökken – igaz, ezt némileg ellensúlyozza, hogy több sajt fogy.
Az aszály azonban a tejtermelésben is gondokat okoz, a tömegtakarmány-hozamok csökkenése révén.
Most először fordult elő, hogy az ágazati indexeknél a gyümölcstermékpálya elmozdult az utolsó helyről. Ez annak köszönhető, hogy nem voltak nagy tavaszi fagyok, jók az árak, és mivel más európai nagy gyümölcstermelő országokban viszont voltak károk, így „van helye” a magyar gyümölcsnek.
Az egyes termékpályák indexeiben kiegyenlítődés figyelhető meg – hívta fel a figyelmet Héjja Csaba, az MBH stratégiai elemzője. Szerinte a malmi búzának jó piaca lehet, de az árak azt mutatják, hogy a hazai termelőknek a minőség emelésére kell törekedniük. A hazai élelmiszeripar eközben a belföldi kereslet helyreállására vár, ami várhatóan 2025-ben következhet be, akkor érhető el a 2021-es szint.
Ha pedig az ártrendek folytatódnak itthon és az EU-ban is, akkor az idei év végére a hazai élelmiszerárak az uniós átlag 90 százalékára tudnak esni.
Ez a pályázati ciklus sorsdöntő lehet, ami meghatározza az egyes vállalkozások következő tíz-húsz évét – mondta Szigeti Szabolcs, az MBH Consulting Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának vezetője. A fejlesztési pályázatok kiírásakor ügyeltek arra, hogy a potenciális pályázóknak legyen elég felkészülési idejük, így jobban előkészített projektekről lehet majd dönteni. A már kiírt pályázatok közül
- az élelmiszeripari pályázatokat 250 milliárdos,
- a kertészeti pályázatokat 50 milliárdos,
- az állattenyésztés fejlesztését célzót pedig szintén 200 milliárd forintos kerettel hirdették meg.
A feldolgozói és az állattenyésztési kiírásoknál pedig külön keretet határoztak meg a fejleszteni kívánó kisebb és nagyobb vállalkozások számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.