Élénkül a húspiac: több sertés és baromfi ment vágóhídra, kilőtt az export is
A hazai vágóhidak közel 224 ezer tonna sertéshúst és mintegy 274 ezer tonna baromfihúst termeltek 2024 első fél évében – közölte vágóhídi statisztikájában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A darabszám változását vizsgálva kiderül, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva 10,4 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 6,9 százalékkal több sertést és 11,9 százalékkal több baromfifélét vágtak 2024 első fél évében.
A levágott szarvasmarhák élősúlya 20,4 ezer tonna, hasított súlya pedig 10,6 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly 11,5, illetve 11 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A levágott szarvasmarhák 62 százaléka tehén, 20 százaléka bika volt. A tehenek vágása 12,5 százalékkal, a bikáké 0,7, az üszők vágása pedig 17,5 százalékkal csökkent a darabszám alapján.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első öthavi külkereskedelmi adatai alapján Magyarország a közel 31 ezer tonnás export mellett 9 ezer tonnát meghaladó élő szarvasmarhát importált. Az export 11,6 százalékkal, míg az import 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult, a kivitel 53 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Dániából, Németországból és Olaszországból érkezett, a behozatal közel 55 százaléka származott e három országból.
A szarvasmarhák összlétszáma 862,8 ezer darab volt 2024. június 1-jén. Az állomány 2023 júniusa óta 11,8 ezer darabbal csökkent. A tehenek száma 406 ezer volt 2024. június 1-jén, 17200-zal, 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Drasztikusan megnőtt a sertés exportja
Érzékelhetően növekedett a sertésvágások száma: június végéig a magyarországi vágóhidakon 2 millió 335 ezer sertést vágtak le, ez pedig 151 ezerrel (6,9 százalékkal) több mint a tavalyi első fél évben. A levágott állatok élősúlya összesen 278 ezer tonna, hasított súlya 224 ezer tonna volt, azaz mind az élő-, mind a hasított súly 8,3 százalékkal múlta felül az előző év hasonló időszakának értékét. Növekedett a sertésvágáson belül az anyakocák vágása, mégpedig az előző év első fél évi 29,6 ezerről közel 6 százalékkal, 31,4 ezer darabra. (A tavalyi 29,6 ezres érték egy erőteljes, 15 százalékos csökkenés eredménye volt egy éve, mivel 2022 első fél évében még 35,1 ezer volt a kivágott kocák száma.)
A külkereskedelmi adatokról csak az első öt hónap számai ismertek, ezekből
az élő sertés kivitelének jelentős, 39 százalékos, illetve az import 9 százalékos bővülése olvasható ki. Az export 15 ezer tonna, az import 29 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelhez viszonyítva a korábbiakhoz hasonlóan kétszeres mértékű.
Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult ebben az időszakban.
Közben a húsexport is kilőtt: a nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 20 százalékkal, 70 ezer tonnára emelkedett, értéke pedig ezzel közel arányosan 19,2 százalékkal nőtt. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport mennyiségi növekedése 7,1 százalékos volt, amivel elérte a 60,8 ezer tonnát, míg értéke ennél dinamikusabban, 12,8 százalékkal emelkedett.
A létszámadatok jelentős sertésállomány-növekedést mutatnak: a KSH szerint idén június 1-jén 2,75 millió darab sertés volt Magyarországon, ami közel 200 ezer darabos, 7,8 százalékos bővülést jelent a tavaly júniusi létszámhoz képest, míg a 2023. decemberit 138 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 162,4 ezer volt 2024 júniusában, az állomány egy év alatt 13,6 ezerrel, 9,1 százalékkal bővült.
A sertéssel szemben a juh vágása visszaesett, mégpedig jelentősen, több mint 11 százalékkal, és csak 22,2 ezer állatot vágtak le itthon. Anyajuhból több mint 3500 darabot vágtak. A KSH adatai szerint a juhállomány 917,9 ezer darab volt 2024. június 1-jén, 3,5 ezerrel 10,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest. Az anyajuhok száma 2024 júniusában 696 ezer volt, azaz gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbi értékkel.
Tarol a csirke
A hazai vágóhidakon a legnagyobb hústömeget adó baromfiból 118,5 millió darabot vágtak 2024 első fél évében, 11,9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 365 ezer tonna, vágott súlya pedig 274 ezer tonna volt.
Darabszám alapján a levágott baromfi 81 százaléka csirke volt, amelyből 95,9 milliót vágtak, 6,6 százalékkal többet mint 2023. január–júniusban.
A baromfifélék csoportjában
- a pulykavágás 6,1
- a kacsavágás pedig jelentősen, 59,7 százalékkal erősödött ebben az időszakban, míg
- a libavágás 9,2 százalékkal csökkent.
A levágott kacsák száma 17,5 millió volt, ami – a madárinfluenza miatt alacsony bázisnak köszönhetően – 59,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Egymillió liba került vágóhídra, ami 9,2 százalékos csökkenést jelent, míg pulykából 2,5 millió darab került a vágóhidakra, 6,1 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában.
A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya elérte a 32,2 milliót 2024. június 1-jén, ami 917 ezerrel, 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
Az állatvédők nyomulása ellehetetlenítheti a baromfihús termelését
Nemcsak több pénzbe kerülne a termelés, de a környezetre is károsabb hatással lenne, ha az EU bevezetné az állatvédő szervezetek javaslatait – derül ki egy tanulmányból. Utóbbi szerint egy kiló baromfihús előállításának költsége közel 40 százalékkal növekedne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.