Tanévkezdés: erre figyeljenek a leendő egyetemisták

A nyári szünet utolsó hetei még a pihenésről szólnak a leendő egyetemistáknak is, de nem árt néhány fontos, a tanévkezdéshez kapcsolódó időpontot és feladatot észben tartaniuk. Mutatjuk, hogy mire érdemes figyelnie a gólyáknak a félévkezdés előtt.

Tanévkezdés előtt kiderülnek a pótfelvételi ponthatárai

Miként korábban a Világgazdaság is megírta, augusztus 7-ig lehetett jelentkezni a pótfelvételin meghirdetett szakokra. 

A felvételi határozatot, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg a hallgatók szeptember első napjaiban. A besorolási döntésről szóló határozattal szemben a határozat kézhezvételét, vagyis E-felvételiben történő megjelenését követő 15 napon belül lehet benyújtani.

Kollégium vagy albérlet?

A kollégium jelenti a legolcsóbb lakhatást az egyetemi hallgatók számára, akiknek egy hulláma a napokban jelenhet meg az albérletpiacon, miután kiderül, jutott-e számukra férőhely. A legtöbb helyen mindössze augusztus elejéig van lehetősége a hallgatóknak jelentkezni az egyetemek kollégiumaiba, de akadnak kivételek: a BME-n a felvételi kérelmek leadása augusztus 16-ig, a Pázmányon az elsőéves hallgatóknak augusztus 14-ig tartott.

A vidéki egyetemvárosokban, köszönhetően a jelentős kollégiumfejlesztéseknek nagyobb eséllyel pályáznak a hallgatók kollégiumi elhelyezésre, a fővárosban azonban – az egyetemisták magasabb száma miatt – sokak számára marad az albérlet. Az ingatlan.com nemrégiben készült felmérése szerint látható, hogy sokan tudatosan készültek az albérletkeresésre. 

Az árakat illetőleg arról számoltak be, hogy 

Az otpotthon.hu hívta fel a figyelmet, hogy olcsóbban juthat albérlethez az, aki bevállal 30-40 perces tömegközlekedést, a külső kerületekben, például a IV. és a XXII. kerületekben ugyanis 150 ezer forint alatt is lehet lakást találni.

Érvényes a korábbi diákigazolvány, de ezért érdemes újat igényelni 

Ha valaki most kezdi az egyetemet, a középiskolai diákigazolványa október 31-ig még érvényes, ennek ellenére érdemes még szeptember előtt elindítani az új diákigazolvány igénylését, mivel az új kártyák kiállítása gyakran hetekbe, hónapokba telik. A diákigazolvány-igénylést minden esetben az oktatási intézményben lehet kezdeményezni, a tanulmányi rendszeren keresztül. Az új iratot egészen pontosan a Neptun-rendszerben az Ügyintézés menüpont diákigazolvány igénylés alpontjában az új felvétel alatt lehet megigényelni.

A tanulmányi rendszerben szereplő adatok ellenőrzéséhez szükséges a NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) adatlap és a lakcímkártya. Előbbi megszerzéséhez nem szükséges sem a Neptun-kód, sem más egyetemi dokumentum, a NEK azonosító ugyanis a kormányablakban igényelhető az ország bármely pontján.

Kiemelten fontos figyelni a regisztrációs időszakra

A regisztrációs hét az induló félév fontos része. Valamennyi szemeszter ezzel indul, de a most kezdő első évesek számára ennek a hétnek még nagyobb a jelentősége, mint a későbbi félévekben.  Ez a hét az oktatás szervezésének, adminisztrációjának elengedhetetlen elemeihez szükséges időt biztosítja. A regisztrációs időszak alatt van lehetősége az egyetemistáknak a hallgatói státuszukat aktiválni a félévre, illetve ekkor tudják a jogviszonyotok szüneteltetését is kérni, amely jól jöhet olyan élethelyzetben, ami miatt passziválnia kell valakinek egy félévet. Jó tudni, hogy a passziváláshoz szükséges legalább egy teljesített félévvel rendelkeznie a hallgatónak. 

Az ELTE-n például szeptember 8-ig tart a regisztrációs időszak, míg a BME-n ez augusztus 26-tól 29-ig tart.

Mikor kezdődik az őszi félév?

A közoktatással ellentétben, a felsőoktatásban akár egy hét eltéréssel is elkezdődhet a tanítás a különböző egyetemeken. A legtöbb egyetemen az őszi félév első napja 2024. szeptember 9-én, hétfőn lesz, ahogyan például az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is, azonban van, ahol egy héttel korábban, szeptember 2-án elindulnak az órák. Az Eduline összegyűjtötte, hogy a budapesti egyetemeken és a  vidéki egyetemeken mikor indul a félév.

Milyen ösztöndíjak járnak?

Háromféle ösztöndíjra is pályázhatnak, akik idén ősszel kezdik az egyetemet. 

• Az alaptámogatásra kifejezetten azok az állami ösztöndíjas, nappali munkarendű képzésre felvett hallgatók pályázhatnak, akik először létesítenek jogviszonyt az intézménnyel, emellett szociálisan rászorulnak a támogatásra. Az alaptámogatást a legtöbb egyetemen egy egyszeri összegben kapják meg a hallgatók, amelynek összege megegyezik a hallgatói normatíva 50 százalékával.
• A szociális támogatás nem csak a kezdő egyetemistáknak jár, viszont már az első félévben is meg lehet igényelni, ha állami ösztöndíjas nappali képzésen tanul és szociálisan rászorul a hallgató. Az alaptámogatástól eltérően ezt havonta utalják ki és minden félévben újra kell igényelni, amelyhez számos, az egyetem által kért dokumentumot kell benyújtani.
• A rendkívüli szociális támogatást egy egyszeri, nagyobb összegű támogatás az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóknak, akiknek szociális helyzetében valamilyen anyagi vonzattal járó „rendkívüli körülmény” állt be. Ilyen lehet az eltartó vagy közeli hozzátartozó halála, munkahely elvesztése, egészségügyi állapot romlása, esetleg gyermek születése. Jó tudni, hogy ezt a támogatást egyetlen alkalommal adhatja az intézmény, de a pályázás rá folyamatos.

A Felvi oldalán egyetemenként és karokra bontva megtalálható az összes ösztöndíj, amelyet a hazai felsőoktatási intézményekben lehet igényelni. Ha az őszi félévtől valaki tanulmányi ösztöndíjra jogosult, akkor jó tudnia, hogy annak összegét az adott hónap 10. napjáig utalja az egyetem, amely alól kivétel a félév első hónapja. A szeptemberi és az októberi ösztöndíjat a hallgatók egy összegben, októberben kapják meg.