Csak itthon tudták drágítani a vörösbort a magyar pincészetek, külföldön nem sikerült
A belföldön termelt és belföldön értékesített borokat az idei első hét hónapban 5 százalékkal magasabb áron, átlagosan hektoliterenként 30,1 ezer forintért adták a pincészetek – írja elemzésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az eredetvédelmi kategóriákat vizsgálva az látszik, hogy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok ennél nagyobb mértékben drágultak: az ebbe a kategóriába tartozó fehérborok feldolgozói értékesítési ára 11 százalékkal, hektónként 29 ezer forintra, a vörösborok és a rozék ára pedig 15 százalékos emelkedéssel elérte a 35,5 ezer forintot.
A januártól július végéig tartó időszakban
- a magyar borok átlagos exportára csaknem 5 százalékkal, hektoliterenként mintegy 30 ezer forintra emelkedett.
- Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára 4 százalékkal, hektónként 26,4 ezer forintra nőtt.
- Az ugyanebbe a kategóriába tartozó vörös- és rozéborokat viszont csak 3 százalékkal alacsonyabb áron, hektoliterenként 25,2 ezer forintért sikerült az exportpiacokon eladni.
Utóbbi azt is mutatja, hogy az első kéthavihoz képest stagnál az exportár.
Az eredetvédett vörösbor jobb helyzetben lehet
Az eredetvédett fehér- és vörösboroknál ugyanakkor itthon áremelkedést tudtak elérni a borászok, igaz, szerény mértékűt. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára közel 3 százalékkal, hektónként 150,4 ezer forintra nőtt – ebben az esetben az exportnál egy hónappal szűkebb időintervallumot vizsgálva – január és június között 2023 azonos időszakához mérten. Az ugyanebbe az eredetvédelmi kategóriába tartozó vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára csaknem 4 százalékkal 59,2 ezer forint/hektoliterre emelkedett ugyanekkor.
Ennél is szerényebb volt az áremelkedés a tokaji fehérborok exportjában, az ugyanis mindössze 1 százalékkal 82,8 ezer forint/hektoliterre nőtt az idei első hat hónapban – tovább erősítve azt az állapotot, hogy
a tokajiért itthon átlagban az exportár dupláját fizetik ki a borászatoknak.
Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott egri vörös- és rozéborok értékesítési ára eközben 3 százalékkal, 67,2 ezer forintra emelkedett hektoliterenként.
Bordeaux is vesztésre áll
A vörösborok – és egyáltalán a borok – térvesztéséről adott tanúbizonyságot a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa tavalyi piackutatása is, ami megállapította, hogy a 2017-es, legutóbbi kutatáshoz képest jelentősen csökkent a borfogyasztók száma a fogyasztási gyakorisága is. Emellett pedig az is kiderült, hogy a vörösborok fogyasztásának aránya 53 százalékról 46 százalékra csökkent. A vörösborfogyasztás visszaesése egyébként világtendencia, amire a kormányok is reagáltak. Franciaországban például közel tízezer hektár szőlő kivágását támogatták bordeaux-i borvidéken, és Magyarországon is csökkentették a készeteket a tavalyi krízislepárlással, ami csak a rozé-, illetve vörösborokat érintette.
A bor külkereskedelméről csupán az első öthavi adatok állnak rendelkezésre, ezek alapján továbbra is igaz, hogy Magyarország bor-külkereskedelmi szaldója – gyöngyöző bor és pezsgő nélkül – mennyiségben és értékben is pozitív volt. Az egyenleg jelentősen növekedett az előző év azonos időszakához képest: mennyiségben csaknem 23, értékben pedig 16 százalékkal.
Továbbra is a hordós bor a domináns
A borexport mennyiségi növekedése megközelítette a 24 százalékot, a kivitt mennyiség pedig 508,7 ezer hektoliter volt. Értékben ennél mérsékeltebb, 18 százalékos volt a növekedés, és amellyel a bevétel mintegy 19 milliárd forintra emelkedett. A külpiacon értékesített mennyiség 75 százalékát a lédig (tartályos, hordós) borok tették ki, amelyek exportja 25 százalékkal 380,2 ezer hektoliterre nőtt a vizsgált időszakban. Nem túl biztató tendencia, hogy a 2023-as teljes exportból 72 százalék volt a lédig borok aránya, tehát némileg tovább nőtt. A palackos borok kiszállítása 19 százalékkal 128,5 ezer hektoliterre, míg értéke 4 százalékkal 8,7 milliárd forintra emelkedett.
A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel 83 százalékát tették ki január és május között.
A borimport is nőtt, és a KSH adatai szerint nagyobb ütemben is, mint az export. Január és május között 26,9 ezer hektoliter volt a behozott bormennyiség, ami mintegy 38 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, és szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt. A palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke 35 százalékkal 2,2 milliárd forintra emelkedett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.