Egymillió forintos minimálbér: Magyar Péter valamiről megfeledkezett, vagy nem is hallott róla – szóltak neki a vállalkozók

A fél éve alakult, a köztudatba azonban berobbant Tisza Párt ugyan rendkívül aktív a nyilvános térben, viszont konkrét szakpolitikai javaslatokkal jócskán adós maradt ez idáig. Most Magyar Péter, a párt elnöke, egyben európai parlamenti képviselője előállt eggyel. Más kérdés, hogy ez több sebből is vérzik.

Az ellenzéki politikus vasárnap délután írta ki a Facebookra, hogy 

Magyar Péter tehát arra tett ígéretet, hogy két év múlva a magyar minimálbér 533 600 forint lesz, öt év múlva pedig ezt is körülbelül megduplázza.

Luxemburgi minimálbért ígér Magyar Péter és a Tisza Párt

Hogy el lehessen helyezni ezeket az összegeket nemzetközi kitekintésben, először is érdemes euróra átváltani. A 2027-es minimálbér mintegy 1400 euró lenne, a 2030-as pedig már nagyjából 2600. 

Az összehasonlítás egyszerűsége érdekében az effektív minimálbér (ez egy súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek, Magyarországon ugyanis Európában egyedülálló módon kétlépcsős a legkisebb kereset) összegével nem bonyolítanánk a képletet, hanem szimplán listázzuk az 1400, illetve a 2600 eurós minimálbért az Európai Unióban.

Ennek alapján azt látjuk, hogy a Magyar Péter által elképzelt 1400 eurós magyar minimálbér jelenleg a hetedik legmagasabb lenne a tagországok között, veri a spanyolt, a szlovént, a ciprusit, hogy a régiós országokéról ne is beszéljünk.

A 2600 eurós minimálbér még ennél is vaskosabb, sőt, az aktuális rangsor első helyét jelentené, és maga mögé utasítaná Luxemburg 2571 eurós minimálbérét is. Hogy mindez mennyire életszerű vagy reális politikusi vállalás, azt mindenki döntse el maga.

Viszont ha komolyan vesszük a Tisza Párt bejelentését, akkor ennek van egy eleme, amely meglehetősen furcsa, és zavart okozhat a munkáltatók és a munkavállalók oldalán is. Ez pedig magának a minimálbérnek a megállapítása. 

Egymilliós minimálbér: Magyar Péter csúnyán elfelejtett valamit

Magyar Péter ugyanis azt közölte, hogy a Tisza-kormány maga dönt majd erről, ő fogja megduplázni, illetve megnégyszerezni a minimálbért. Csakhogy ez egyáltalán nem így működik, és az EU éppen arra törekszik, hogy soha ne is működjön így.

Magyar Péter vagy elfelejtette, vagy nem is hallott róla, hogy hosszú-hosszú évek óta létezik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF). Ez egy egyeztető platform, amelyen három oldal képviselteti magát:

• a vállalkozói,
• a dolgozói,
• valamint a kormányzat.

A VKF számos kompetenciával bír, de ezek közül kiemelkedik, hogy minden évben itt születik megállapodás a munkaadók és a munkavállalók között a minimálbérről. A kormányzatnak valóban van megállapítási joga, azonban ezt megelőzi a vállalkozók, valamint a szakszervezetek egyezsége, ők kötnek alkut egymással. Az tehát, amiről Magyar Péter beszél, hogy a kormány szimplán eldönti, mennyi legyen a minimálbér, egészen egyszerűen nincs. Baj is volna, ha lenne.

Az Európai Unió célkiűzése ugyanis, hogy az európai minimálbér irányelvét a tagállamok maradéktalanul alkalmazzák, ennek pedig éppen az az egyik kikötése, hogy a megvalósításáról a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány rendszeresen egyeztessenek és konszenzus alapon határozzanak. A Tisza Párt szakpolitikai szándéka tehát éppen ezt nullázná le, legalábbis ez következik abból, amit Magyar Péter posztolt.

Egymilliós minimálbér: Magyar Péter és a foci-vb

A Világgazdaság kikérte az ügyben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) véleményét. Perlusz László főtitkár először is azt jelezte, hogy az ő véleményüket nem kérte ki a Tisza Párt ebben a kérdésben. Nyitottak lennének egy ilyen egyeztetésre, de azért kiemelte, hogy illetékességgel a gazdasági kormányzat bír.

A Magyar Péter-féle minimálbérösszegeket nem akarta hosszan értékelni. Úgy fogalmazott, hogy ha jó szándékkal áll is ezekhez a számokhoz, akkor is csak az a párhuzam jut az eszébe, mintha valaki most megígérné, hogy a magyar labdarúgó-válogatott megnyeri a foci-világbajnokságot. „Erre nehéz reagálni, mert vágyálom. Nem hiszem, hogy van értelme egymásra licitálni, a realitások mentén kellene célokat kitűzni” – jegyezte meg.

A minimálbér megállapításának megváltoztatásáról viszont már hosszabban beszélt. Szerinte a kormányzat eddig soha nem tette meg, hogy nélkülük határozott volna erről. Amikor a Covid idején nem tudtak dűlőre jutni a vállalkozók a szakszervezetekkel, a kabinet akkor is kivárt, és rájuk hagyta a döntést. „Ez azt mutatja, hogy a gazdasági kormányzat bízik bennünk, és nem is érdemtelenül. Mégiscsak tető alá hoztunk egy hatéves bérmegállapodást, ráadásul úgy, hogy azon mindenki nyert” – idézte fel.

A VKF-et egyébként éppen megerősítik, és jogszabályba foglalt szervezetként működhet a jövőben, ezzel pedig nagyobb súlyt is kap. „A VKF sikersztori, a rendszer bizonyított. Nincs más alternatíva, ez a megoldás. Én nem változtatnék rajta” – zárta lapunknak adott nyilatkozatát Perlusz László, a VOSZ főtitkára.