Érik az inflációs meglepetés: újra egy bűvös határ alá bukhatott a mutató

Átmeneti lehetett az infláció megugrása júliusban, amely a nyár utolsó hónapjában ismét 4 százalék alá bukhatott – mondták egybehangzóan a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők, akik kivétel nélkül a pénzromlás jelentős mérséklődésére számítanak. A lapunk által elkészített konszenzus alapján a fogyasztói árak a júliusi 4,1 százalék után augusztusban éves alapon 3,6 százalékkal, míg havi bázison 0,2 százalékkal emelkedhettek. Utoljára márciusban mért alacsony értéket a Központi Statisztikai Hivatal, amely kedden teszi közzé az augusztusi inflációs adatokat. Bár a maginfláció 4,7 százalékra emelkedett vélhetően – ami nem túl kedvező fejlemény –, de nem zárható ki, hogy végeredményben kellemes meglepetésben lesz részünk.

A nyár utolsó hónapjában folytatódhatott az inflációs hullámvasút: a júliusi szignifikáns emelkedés után most egy nagyobb fékeződést láthatunk – kezdte Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hozzátette: ez aligha meglepő annak tudatában, hogy júliusban számos olyan egyedi tényező játszott szerepet az infláció felpattanásában, ami vélhetően az augusztusi adatban már nem lesz jelen. Ilyen például az ársapkák és a kötelező bolti akciózás kivezetése miatti élelmiszerár-emelkedés.

Az üzemanyagárak augusztus első húsz napjában szintén csökkentek, így ez a tétel érdemben visszafoghatta az egyhavi infláció alakulását. A júliusi nagyobb áremelkedés után az élelmiszerek esetében Virovácz nem számít hasonló mértékű felpattanásra ezúttal, ezért az innen érkező inflációs nyomás is kisebb lehetett. Összhangban a tartós fogyasztási cikkek globális árcsökkenésével – ami kiegészült a forint relatív stabilitásával – ugyanis vélhetően enyhén negatív lehetett az árváltozás mértéke havi szinten ebben a termékkategóriában.

– fogalmazott az elemző, aki összességében arra számít, hogy havi bázison 0,2 százalékkal nőhettek a fogyasztói árak, de a tavalyi magas bázis miatt az éves index számottevően is mérséklődhetett, méghozzá 4,1-ről 3,6 százalékra.

Az aszály miatt ismét nőhetnek az élelmiszerárak

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy augusztusban ismét stagnálhattak az élelmiszerárak, ám a következő hónapokban kismértékű emelkedést láthatunk majd a gyengébb mezőgazdasági termés és az importszükséglet növekedése nyomán. Emiatt pedig augusztusban az infláció ismét visszatérhetett a jegybanki toleranciasávba a 3,6 százalékos ütemnek köszönhetően, miközben havi átlagban 0,2 százalékkal nőhettek a fogyasztói árak. A cég előrejelzése szerint szeptemberben még a toleranciasávon belül alakulhat az infláció, majd októbertől a bázishatások nyomán átmenetileg gyorsulhat, az év végéig 5 százalék közelébe, hogy aztán a jövő év elejétől kezdjen el ismét lassulni, és 2025 nyarára érje el az inflációs célt.  

–  jósolta Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető közgazdásza, hozzátéve: a szolgáltatások esetében úgy tűnik, a tavaszi nagy szolgáltatói átárazások nem indítottak el egy újabb inflációs hullámot a nyáron. Ennek egyik oka, hogy a kereslet továbbra is gyenge, ami akadályozza az üzletek árérvényesítési szándékait. Az Unicredit Bank vezető közgazdásza egyébként a legoptimistább az inflációt illetően, szerinte a fogyasztói árak augusztusban 3,4 százalékkal nőhettek az előző év azonos időszakához képest, miután havi alapon az infláció stagnálhatott.

A bővülő kereslet miatt emelhetnek árat egyes cégek

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy ami meghatározó lehet a mostani adatban, az az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása. Míg az élelmiszereknél júniusban 0,3 százalékkal csökkentek az árak, addig júliusban 0,7 százalékkal növekedtek. Így kérdés, hogy a júniusi adatban csak a kötelező akciózás eltörlése játszott szerepet, esetleg enélkül is lett volna áremelkedés mondjuk a növekvő kereslet miatt. A szolgáltatásoknál a magas árnövekedés folyamatos: az előző három hónap mindegyikében havi 1 százalék körüli mértékben növekedtek az árak, ez volt tehát az infláció fő húzóereje. 

Az elemző szerint szintén befolyásolhatja az inflációt a tranzakciós illeték emelése. Mivel ennek háztartásokra hárítását a kormányzat megtiltotta a bankok számára, a vállalkozásokra hárítását azonban nem, az inflációs hatás idén ez utóbbiból lehet – a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint 0,1 százalék. Ez várhatóan több hónapra elosztva jelenik meg az adatokban, így nem okoz egyszeri kiugró növekedést.

Folytathatja szeptemberben a kamatvágásokat a jegybank

Virovácz Péter szerint ha nagyjából hasonló számokat közöl a KSH – ahogy azt az ING Bank és az MNB is várja –, úgy maga az infláció alakulása biztosan nem lesz akadálya a kamatvágási ciklus egy hónap szünetet követő újraindításának. 

Ugyanakkor nemcsak az inflációs folyamatok számítanak, ugyanúgy fontos 

• a kockázati környezet, valamint 
• a nagy jegybankok soron következő döntései. 

Mindkét tekintetben vélhetően olyan folyamatokat láttunk és láthatunk az előző havi MNB-kamatdöntés óta, ami még inkább megteremti a lehetőséget a hazai központi bank számára egy újabb 25 bázispontos kamatcsökkentésre. Persze erről most még nagyon korai beszélni, ám az előzetes jelek egyelőre ebbe az irányba mutatnak – emelte ki az ING Bank vezető elemzője, aki szerint ennek ellenére aligha dőlhet hátra a monetáris politika.

A következő hónapokban is folytatódik majd az inflációs hullámvasút, melynek csúcspontját vélhetően 2024 decemberében látjuk majd valahol 5,0–5,5 százalék között. Innen kezdődhet egy újabb tartósabb dezinflációs folyamat, ha sikerül lehorgonyozni az inflációs várakozásokat, és megőrizni a forint stabilitását – húzta alá Virovácz Péter.