Másfél százalék is lehet idén a magyar gazdasági növekedés
Augusztusban a magas bázis miatt számítani lehetett arra, hogy a júliusi szintről lejjebb jön az inflációs mutató, és szeptemberben is folytatódhat a dezinfláció szintén ebből kifolyólag. Ugyanakkor az év végéig ismét megemelkedhet az éves infláció, elsősorban a nagyon alacsony bázis miatt – mondta el lapunk megkeresésére Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője annak kapcsán, hogy az alacsony inflációs környezet mennyiben segítheti a gazdaság növekedését.
Fotó: Shutterstock
Kifejtette, az alacsonyabb infláció mellett élénkülhetne a lakossági fogyasztás, de továbbra is látható az óvatosság a lakosság részéről. Kiemelte, a reálbérek emelkedése elengedhetetlen a fogyasztás visszaépüléséhez. Továbbra is jelentős reálbér-emelkedés tapasztalható, a legutóbbi adatok szerint júniusban mérséklődött a bérnövekedési ütem, a bruttó bérek 13,3 százalékkal emelkedtek, miközben a reálkereset 9,3 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7 százalékos növekedése mellett. Az év eleje óta havonta tíz százalék körül mozgó éves reálbér-emelkedés és a várhatóan az év egészében kitartó reálbér-növekedés jó alapot ad a kiskereskedelmi forgalom bővüléséhez.
A kérdés: hol csapódik le a többletjövedelem
Az MBH Bank elemzőinek véleménye szerint a második félévben az iskolakezdés, a Black Friday és a karácsonyi vásárlások időszaka is támogatni fogja a várt növekedést a kiskereskedelmi forgalomban.
A háztartások számára az elkölthető jövedelem tovább növekedhet az év hátralévő részében. Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy a többletjövedelem hol csapódik le, esetleg fennmarad-e az a jelenség, hogy inkább szolgáltatásokra költi a lakosság a jövedelmét. A külföldön elköltött jövedelem aránya (pl. webshopokban, webáruházakban) az év végéhez közeledve növekedhet.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászalapunk megkeresésére úgy fogalmazott, a gazdasági növekedés szempontjából az alacsony infláció azért fontos, mert így tud a keresetek értéke növekedni, a béremeléseket nem eszi meg az infláció. Ez pedig az egyik feltétele a fogyasztás bővülésének. Ugyanakkor ahhoz, hogy a fogyasztás ténylegesen bővülni tudjon, az kell, hogy az infláció tartósan alacsony szinten maradjon, hiszen ekkor mérséklődnek csak az elmúlt években jelentősen megemelkedett várakozások. A beérkező inflációs adatok befolyásolják az érvényben lévő kamatszintet is. Ahhoz, hogy az MNB lazítani tudjon, kell, hogy az infláció alacsony legyen – persze ez nem egy elégséges, csak egy szükséges feltétel: befolyásol még a forintárfolyam, illetve a nemzetközi kamatkörnyezet alakulása.
Figyelembe véve, hogy az infláció az év végén bázishatások miatt kismértékben növekszik, a reálkeresetek növekedése az év egészét tekintve 9 százalék körül alakulhat. Nehezebb kérdés a jövő év, hiszen itt egyrészt még nem látjuk sem a vállalatok szándékait, sem azt, hogy hogyan alakul a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése.
A vállalatok részéről biztosított bérnövekedési ütemet nagyban meghatározza az, hogy mennyire feszes a munkaerőpiac, mennyire kell küzdeni a munkaerőért, mennyire muszáj megfizetni azt. A minimálbér és a garantált bérminimum közül a garantált bérminimumnak van nagyobb szerepe, hiszen ez mintegy háromszor annyi munkavállalót érint, mint a minimálbér – fontos tehát, hogy mindkettő érdemi szinten növekedjék.
Ami a fogyasztást illeti, az elmúlt időszakban is kiemelkedett a szolgáltatások iránti kereslet bővülése – erre utal, hogy a GDP-ben a fogyasztás nagyobb mértékben nőtt, mint a kiskereskedelmi üzletek forgalma.
Az élelmiszerek forgalma is növekedett kisebb mértékben – itt nemcsak arról van szó, hogy darabra eszünk többet, hanem arról is, hogy elkezdett visszakorrigálódni az elmúlt években a magasabb árak miatt kialakult lefelé vásárlás. Az iparcikkek, bútorok esetében van tér az elmúlt időszakban elhalasztott vásárlás bepótlására, ez azonban még nem kezdődött meg – magyarázta Regős Gábor.
Felhívta a figyelmet egyúttal, érdekes kérdés a lakások, azon belül is az új lakások iránti kereslet alakulása. A lakásépítések száma az elmúlt időszakban érdemben visszaesett. Ezt több tényező magyarázza: a magas árak, a bizonytalan gazdasági helyzet, illetve a magas kamatok. Ez utóbbi a hitelezőket eltántorította a hitelfelvételtől, míg a befektetőket más befektetések irányába terelte. Itt bőven van tér a javulásra, ez azonban lassabb folyamat lesz. Fontos ugyanakkor, hogy ennek a növekvő keresletnek minél nagyobb része belföldön és ne például külföldi webáruházaknál jelenjen meg.
A hazai fogyasztás tovább élénkülhet, kompenzálva az exportpiacok gyengeségét
A növekedési kilátásokat illetően az MBH Bank válaszadója a kettősséget emelte ki, miszerint a gyenge ipari exportkereslet mellett a hazai fogyasztási kereslet az év második felében élénkülhet. Ugyanakkor előbbi hatása jóval erősebbnek bizonyulhatott a második negyedévben is a megismert adatok szerint. A vártnál gyengébben alakuló második negyedéves GDP-adatok révén az idei évre alacsonyabb, 1,9 százalékos növekedést várnak, míg 2025-re négy százalékot.
Regős Gábor az idei évet illetően 1,5 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos gazdasági növekedést vár, a lefelé mutató kockázat egyébként az MBH előrejelzésében is szerepel. Regős Gábor úgy véli, a jövő évben a növekedés már szélesebb bázison nyugodhat a növekedés. Ezt a növekedést kétirányú kockázatok övezik: a fogyasztást bármelyik irányba befolyásolhatja a béremelkedés üteme. A vártnál nagyobb beruházási aktivitás (például az uniós pénzek feloldása nyomán) eredményezhet nagyobb, míg egy továbbra is gyenge külső kereslet alacsonyabb növekedést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.