Egyértelmű választ küldtek a magyar fiatalok: új játékszabályokat akarunk!

A Z generáció szemszögéből járta körül a jövő és az innováció kérdéskörét idei közös közvélemény-kutatásában a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt., a magyar fiatalok gondolkodásáról szóló felmérés eredményeit pedig a Bosch×Richter Innovátorok Napján mutatták be.

Magyar fiatalok: a legfontosabb a rugalmas munkaszervezés és a home office

Az 1997 és 2012 között születettek a világ legfontosabb problémáinak 

• a fogyasztói társadalom kihívásait, 
• a klímaválságot és 
• a kifogyóban lévő természeti erőforrásokat tartják, és 

többségük a saját életmódján is kész változtatni, ha a környezetvédelemről, illetve a fenntartható jövőről van szó.

A fiatalok mindenekelőtt az utóbbi elősegítését várják el az innovatív cégektől. A vízióikkal kapcsolatban úgy nyilatkoztak, a gyógyításban és a közlekedésben számítanak a legnagyobb előrelépésre a gyakorlati innovációk terén, a felsőoktatástól tehetséggondozást, a nemzetközi projektekben való részvételt és a valós vállalati környezetben végezhető szakmai gyakorlatot várnak. A korosztály számára fontos, hogy az innovációs folyamatokon keresztül magyarországi vállalatok és magyar szakemberek is részt vegyenek a világ fejlődésében. Szerintük a Bosch és Richter innovációs ereje nemzetközi viszonylatban is meghatározó.

A válaszadók legnagyobb hányada (39 százalék) azt emelte ki, hogy a jövőben olyan terméket vásárolna, melynek kicsi az ökológiai lábnyoma. 

A kutatás adatai szerint tíz-húsz éves távlatban a mai ifjak közül legtöbben (47 százalék) azt várják, hogy olyan betegségekre is lesz gyógyszeres kezelés a jövőben, amelyekre korábban nem volt, illetve új gyógymódok megjelenésével is számolnak (44 százalék). Sokan gondolják úgy, hogy a jövőben a mainál jobb közlekedési infrastruktúra áll majd a rendelkezésünkre (44 százalék), és vezető nélküli járműveket sem lesz majd ritkaság látni (31 százalék), munkahelyeinken pedig robotok segítségével lesz hatékonyabb a munkánk (32 százalék).

A Z generáció tagjainak több mint kétharmada (70 százalék) a jövőben kifejezetten szeretne innovatív munkahelyen dolgozni. 

Erre a vállalatok innovatív hozzáállásának és a jövő munkahelyének fontos mércéjeként tekintenek. Sokat jelent e korosztálynak az is, ha a munkahelyek a legújabb technológiákat alkalmazzák (37 százalék), és modern, esztétikus, ergonomikus fizikai környezetet kínálnak, ami segíti az innovációt és a kreativitást (37 százalék), inspiratív és izgalmas teret adva a kollaborációnak és a kikapcsolódásnak is (30 százalék). Az adatokból jól látszik, hogy a fiatalok munkavállalói szemléletében egyértelműen a személyes és emberi tényezők a legfontosabbak, amelyek még olyan szempontokat is háttérbe szorítanak, mint a mesterséges intelligencia (24 százalék) vagy a robotikai megoldások (14 százalék) alkalmazása a jövő munkahelyein.   

A fiatalok mintegy harmada úgy véli, hogy az ország szempontjából az a jó innováció, ami itthon valósul meg (35 százalék), vagy amelyen magyar szakemberek is dolgoznak (32 százalék).

Az eredményekből jól látszik, hogy a hazai Z generáció szerint a három legmeghatározóbb terület, ahol Magyarország ma élen jár az innovációban:

• a szoftveres megoldások és a szoftverfejlesztés (34 százalék), 
• a gyógyszerkutatás (33 százalék) és 
• az autóipar (31 százalék). 

„Nincs meg a hibázás kultúrája Magyarországon”

A konferencia első panelbeszélgetésében többek között arra keresték a választ a résztvevők, hogy miért hiányzik Magyarországon a hibázás kultúrája. Szászi István, aki a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, elmondta, a hibázás amolyan pejoratív fogalom: az innovációban azt a próbálkozást jelenti, amelyik nem lesz sikeres. „Merjünk hibázni, de tanuljunk is belőle rögtön, mert észre kell venni, ha egy ötlet nem életképes. Meg kell tanulni elengedni az ilyen dolgokat” – mutatott rá.

Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója szerint ugyanakkor ennél kicsit árnyaltabb a helyzet a gyógyszeriparban és az egészségügyben, amelyekben „nem babra megy a játék, és betegek élete múlik azon, hogyan végezzük a munkánkat”.

Steffen Hoffmann, a Bosch csoport észak- és kelet-európai regionális elnöke később azzal folytatta, hogy a technológia és a világ olyan mértékben változik, hogy valójában azt sem tudni, mi lesz jövőre, nemhogy öt-tíz év múlva. Az viszont szerinte kijelenthető, hogy

Szolyák Tamás, a Richter Gedeon Nyrt. törzskönyvezési és betegbiztonsági igazgatója azon a vélemény volt, hogy az idősebb generációnak egyre nehezebb megérteni a fiatalok kommunikációját, ráadásul nekik csak egy eszköz a munka, hogy megvalósítsák saját céljaikat.

Az ázsiai technológia térnyerésével kapcsolatban elhangzott, elsősorban a munkakultúrában van eltérés az európaitól, így az öreg kontinensen dolgozóknak bizony csipkedniük kell magukat, hogy Európa nehogy még jobban lemaradjon ezen a téren. „Megvannak nálunk is az összetevők a sikerhez, de Ázsia és az Egyesült Államok ebben jelenleg előttünk jár.”