Lakástakarék-választás: rugalmasság vagy nagyobb hozam, esetleg mindkettő?

Hat évvel ezelőtt, 2018-ban szűnt meg a 30 százalékos állami támogatással járó lakás-takarékpénztári számla, de az elmúlt évben piaci alapon újraindultak a lakáscélú előtakarékossági konstrukciók.

A korábbi állami támogatással akár megegyező, azaz 30 százalékos kamatbónusszal járó számlát is kínáló konstrukciót és a megszüntetett lakáscélú megtakarítást hasonlította össze az Online Navigátor Kft., az Erste Lakástakarék legnagyobb közvetítő partnere, amikor háromezer lakás-takarékpénztári számlát nyitó ügyfelet kérdezett meg, hogy ha volna rá mód, mit választanának most. 

Mitől vonzók a piaci alapú lakástakarékok?

Az eredmény egyértelmű lett, mert 

vagyis az új, kamatbónusszal járó számlát indítaná el. 

Miért?

1. Mert míg a korábbi megtakarítást adószámhoz kötötték, egy ember csak egy takarékszámlát nyithatott, legfeljebb 20 ezer forint havi megtakarítással, a jelenlegieknél nincs ilyen kitétel. Most bárki nyithat több megtakarítási számlát, így növelve a lakáscélra félretett összeget, amely a jelenlegi ingatlanáraknál és felújítási költségeknél igencsak indokolt.
2. Mert az új, kamatbónusszal rendelkező lehetőség révén a futamidő végén lényegesen egyszerűbb a kifizetési folyamat, nem kell számlával bizonyítani a lakáscélú felhasználást. Korábban számlákkal volt szükséges alátámasztani minden forintot, most ennél jóval rugalmasabb a rendszer.
3.  Mert például a tízéves futamidejű Erste Lakástakarék számláknál lehetőség van a már megtakarított összeg egy részét felhasználni a negyedik évet követően, és emellett tovább lehet folytatni folytatni a megtakarítást, vagyis rugalmasabban lehet felhasználni a konstrukciót, likvidebb a megtakarítás.

Mit tudott a korábbi, állami támogatásos konstrukció?

A válaszadók 11 százaléka most is a régi lakás-takarékszámla mellett döntene, mert abban már a negyedik évben is járt a 30 százalékos állami támogatás. 

Jelenleg az ötéves futamidejű szerződéseknél 15 százalék a kamatbónusz, és csak a nyolc- és tízéves szerződések mellé jár a 30 százalék kamatbónusz. Ez pedig nagyban befolyásolja az évesített hozam mértékét. 

• Míg a korábbi megtakarítási formával akár 10 százalék feletti hozamot lehetett elérni négy-öt éves megtakarítási idő esetén, 
• addig a jelenlegi ötéves konstrukcióval legfeljebb 5,01 százalékot 

– derül ki az Online Navigátor Kft. felméréséből.

A kutatás eredménye azért is érdekes, mert az állami támogatás nagyot lökne a piacon és a lakás-takarékpénztárak lehetőségein, ám a támogatásért cserébe valóban több a megkötés.