„Demján Sándor programmal segítjük meg a kis- és középvállalkozásokat (kkv)” – a többi között erről beszélt Orbán Viktor kormányfő a Kossuth rádiónak adott szokásos pénteki interjúban. Ezzel a miniszterelnök megerősítette, amiről már korábban is szó volt, miszerint erős lendületet kíván adni a szóban forgó szektor fejlődésének.
A feladat fontosságát jelzi, hogy nemrégiben jött létre a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül a Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért és Technológiáért Felelős Államtitkárság, melynek vezetője Szabados Richárd lett. A minap ő is arról beszélt, hogy a gazdasági növekedési célok a magyar kis- és középvállalkozások segítségével érhetők el. Ezért megerősítésük érdekében lépéseket tesz a kormány.
Mintegy 900 ezer vállalkozás működik Magyarországon, amelyek 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak. Azaz: ez a szektor adja a magyar gazdaság gerincét és tartópillérét. Ezek foglalkoztatják a magyar munkavállalók kétharmadát.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai tulajdonú kkv-k termelékenysége 2022-ig javult, azonban továbbra is elmaradást mutat az uniós átlaghoz viszonyítva. Az alacsony termelékenység egyik oka, hogy az innovációk (digitalizáció, új technológiák, zöldmegoldások) kismértékben hasznosulnak a szektornál. A kormány jól gondolja, hogy a kkv-k termelékenységének felfuttatása nélkül nem érhetők el a következő évekre kitűzött növekedési célok. A kormány abban bízik, hogy a gazdaság 3–6 százalék közötti növekedési ütemet tud majd felmutatni a következő években.
Ma már azt is tudjuk, hogy mindezek érdekében a kormány az akciótervének részeként kedvezőbbé teszi a Széchenyi-kártya programot, tőkeprogram indul a kkv-k beruházásainak és versenyképességének támogatására, de új hitelprogram is, amely élénkíteni fogja az érintett cégek exportját.
Mindezek mellett a társaságok kifektetéseit támogató hitel- és tőkeprogram, továbbá egy − az online megjelenést és kapcsolattartást szolgáló – digitalizációs program is készülőben van.
A Világgazdaság a minap arról is beszámolt, hogy a kkv-k kedvezményes, kamatmentes hiteleinek felhasználási köre is bővült a KKV technológia Plusz program keretében. Mindezen túl már jó ideje segíti a kkv-k finanszírozását garanciavállalással is a magyar állam. A vállalkozói szféra és a politikai döntéshozatal között hídként szolgáló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is megfogalmazott néhány javaslatot, köztük a növekedésbarát adórendszer javítását, az adatszolgáltatási kötelezettség felülvizsgálatát és egyszerűsítését, a gazdaság további fehérítését és beruházásösztönző programok támogatását sürgetve.
A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig ma reggel jelentette be, hogy első ízben ültek asztalhoz a tárca meghívására a hazai kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásában részt vállaló állami szervezetek, a Magyar Fejlesztési Bank, az EXIM Magyarország, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a Széchenyi-kártya programot bonyolító Kavosz Vállalkozásfejlesztési Zrt., valamint a kereskedelmi bankok kkv-üzletágvezetői.
Ki volt Demján Sándor?
A 2018-ban elhunyt Demján Sándor 1943. május 14-én született Börvelyen, szakmai karrierjét 1965-ben, a Fejér Megyei ÁFÉSZ-nél kezdte. 1973-ban ő indította a Skála áruházláncot, majd 1986-ban megalapította a Magyar Hitelbankot. Nevéhez fűződik a Gránit Pólus Csoport, a Gránit Bank, a TriGránit Csoport megalapítása, valamint a 2003-ban létrehozott Prima Primissima Díj. Ő volt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.