Közelít az év vége: érdemes figyelni, mennyi szabadságunk maradt

Az októbert megkezdve beléptünk az év utolsó negyedébe. Sokan már kivették a szabadságuk többségét, de bizonyára akadnak olyanok is, akik maguk sincsenek tisztában, pontosan hány nappal gazdálkodhatnak még idén. Pedig időszerű betervezni a távolléteket, mivel hamar itt van az év vége. Hány nappal számolhatunk éves szinten és mikor mennyit vehetünk ki? Egyebek mellett erre kerestük a választ.

Mennyi szabadság jár?

A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság 20 munkanap minden évben, amelytől a munkáltató eltérhet, de csak a munkavállaló javára, vagyis ennél több szabadságot adhat, de kevesebbet nem. Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is előír. Ilyen lehet:

• az életkor utáni többletszabadságok, amely szerint a 28. életévtől már plusz két nap szabadság jár, maximum 10 plusznapig
• a gyermekek utáni szabadnapok, amely a munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után illeti meg. Egy gyermek után kettő, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg, fogyatékos gyermek esetén a meghatározott pótszabadság kiegészül még 2 munkanappal
• az apáknak gyermekük születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban
• a fiatal, 18. életévét még be nem töltött munkavállaló esetén, akinek évente 5 munkanap pótszabadság jár
• egészségre ártalmas, veszélyes munkakör esetén, amely esetében évente 5 munkanap pótszabadság jár
• megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vak személyi járadékára jogosult munkavállalók esetén, akiknek évente 5 munkanap pótszabadság jár

Mikor vehetjük ki?

Bár többségében a munkavállaló dönt a szabadság időpontjáról, azért jó tudni, hogy a törvény szerint a szabadságunk nagy részének kiadásáról a munkáltató határozhat, legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal. Jó tudni, hogy

A munkáltató kötelessége a szabadságot úgy kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól, amelybe a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít.

A pedagógusoknál más a helyzet

A pedagógusok szabadságára egészen más szabályok vonatkoznak, a státusztörvény szerint ugyanis a nevelési-oktatási munkát segítő alkalmazottakkal együtt nekik 50 nap alapszabadság jár évente. A szabadságok száma ugyanakkor ennél több is lehet, például ha 16 éven aluli gyereket nevelnek, vagy először kötnek házasságot.

A pedagógusok ugyan tetemes szabadsággal gazdálkodhatnak, ezek többségét meghatározott időpontokban, az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetben vehetik ki. Mindössze 7 munkanappal rendelkezhetnek saját maguk, 15 napról pedig a munkáltatójuk dönt.

Átvihetjük-e a következő évre, vagy kérhetjük-e a „beragadt napok” pénzbeni megváltását?

Nem érdemes arra számítani, hogy ha nem vesszük ki a szabadságot, tetemesebb mennyiségű szabadnapot átvihetünk a jövő évre, ugyanis nem tehetjük meg, legfeljebb az életkor után járó részt illetően, amennyiben a munkáltató és a munkavállaló megegyezik, vagy ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap átcsúszik a következő évre.

Arra sem számíthatunk, hogy ha nem sikerül kivennünk, kérjük a szabadság pénzbeni megváltását, ugyanis ezt tiltja a törvény, kivéve ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki. Fontos tehát minél előbb megtervezni az év végi szabadságot, ugyanis gyakorta előfordul, hogy többen is hasonlóan járnak, már pedig sokan nem lehetnek távol egyszerre.