Rákaptak a magyarok a szójára

A becslések szerint a 2023–2024-es gazdasági évben az Európai Unióban a szántóföldi növénytermesztésben 64 millió tonna növényi fehérjét termeltek, ami nem fedezi az unió élelmiszer-, takarmány- és ipari ágazatának teljes igényét. Ezért az EU növényi alapú termékeket importál, így pótolva a hiányzó 19 millió tonna nyersfehérjét. Az EU-ban termelt növényi fehérje nagy része szálastakarmányból származik, amelyet gabonafélék és olajos magvak követnek, míg a száraz hüvelyesek csupán 1,1 millió tonnát tesznek ki. Az Európai Bizottság a növényifehérje hiányának csökkentésére szóló stratégiájában ezeken kívül a repcemagot emeli ki, mint az unióban termesztett, fehérjében gazdag fő növényt. Az uniós agrárium ugyanakkor nagymértékben támaszkodik a szója behozatalára – ennek kiváltása lenne a fő feladat a növényifehérje-önellátás megteremtésére.

A közös agrárpolitika (KAP) támogatja az EU növényifehérje-behozataltól való függőségének csökkentését. 

Hazai szója kell a GMO-mentességhez

Az EU a fehérjeellátással kapcsolatos kutatásokra és innovációkra is mozgósított forrásokat. A hüvelyesekkel és a fehérjével kapcsolatos kutatási és innovációs hiány pótlása érdekében az unió 2015 óta 644 millió eurót fektetett be a Horizont kutatási projektekbe, azzal a céllal, hogy olyan versenyképes és fenntartható gazdálkodási és élelmiszer-feldolgozó rendszereket alakítsanak ki, amelyek hozzájárulhatnak az EU importált növényi fehérjéktől való függőségének csökkentéséhez.

Az utóbbi itthon is kulcskérdés, egyben Magyarország GMO-mentes státuszához is nélkülözhetetlen. A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szervezésében nyáron több szakmai rendezvényt is tartottak a szójatermesztés aktualitásairól. Nagy István is ennek apropóján beszélt arról, hogy 

Választék mindenesetre van: a Közösségi Fajtakatalógus 746 fajtát kínál, közülük több mint félszáz fajtát minimum két, illetve három évig vizsgált a fajtaregisztrációért felelős hatóság, hogy megbizonyosodjon a hazai körülmények közötti termesztés lehetőségéről is, így ezek megtalálhatók a Nemzeti Fajtajegyzékben is.

Idén 120 ezer hektárt meghaladó területre nyújtottak be igényt szemes fehérjenövény termeléséhez kötött támogatásra, amelyből több mint 111 ezer hektár volt szója, ami a 2023-as 58 ezer hektárhoz képest közel megduplázódott szójavetésterület. (Erre a támogatására évi 15,9 millió eurós keret áll rendelkezésre az alap- és az újraelosztó támogatáson felül.) A szója előnyeként szokták emlegetni, hogy viszonylag jó a szárazságtűrő képessége és stabil a felvásárlási ára is. 

Támogatás is van

Az Agrárminisztérium prioritásként kezeli az évi több százezer tonna import- – zömében GMO-s – szójadara kiváltását, és GMO-mentes takarmánybázis létrehozását, amihez nem csupán a termesztés fenntartható bővítésére van szükség, hanem a hazai feldolgozás fejlesztésére is, amihez a tárca szerint megvannak a szükséges a támogatáspolitikai eszközök. 

Míg a szója területe nőtt, az elsősorban olajos növényként termelt, de a fehérjeellátásban is fontos repce vetésterülete a szakértői becslések szerint idén tovább csökken, és mintegy 200 ezer hektárral lehet kevesebb a 2018-as 330 ezer hektárnál. Az ok a repcét megviselő éghajlatváltozás, az aszályos időszakok mellett az, hogy a hatóanyag-kivonások mellett problémás a növényvédelme, és piaci gondok is felmerülnek, vagyis a termelőknek ilyen körülmények között nincs hasznuk a repce termelésén.