Révész Máriusz: nem a szekrényugrással kell megszerettetni a mozgást, attól csak elmegy a gyerekek kedve

A hazai aktív turizmus szerepe növekszik a turizmuson belül, jelenlegi aránya évente nagyságrendileg 45 százalékot jelent a teljes hazai turizmusban. Ez körülbelül 300 milliárd forintnyi bevételt jelent. Ez az arány 2030-ig további 10 százalékkal növelhető az államtitkárság számításai szerint, amely Magyarország GDP-jének 1,7-2 százalékát, azaz 600-800 milliárd forintot jelenthet. Összehasonlításként az Európai Unió turizmusának egészét tekintve – a pandémiát megelőző időszakban – egyedül a kerékpáros turizmus részesedése 10 százalék, ami 44 milliárd eurós üzletágnak felel meg. A szabadidősportok fejlesztése nemzetgazdasági szempontból is kifizetődő, ezért is szerepel az államtitkárság stratégiai elképzelései között.

Kongatja a harangokat, teljes joggal, de közben, ha kimegy az ember az erdőbe, azt látja, hogy sokan túráznak, ha leesik a hó; bedugulnak a mátrai utak; a Balaton körül mindenki biciklizik. Szóval van javulás, többet mozgunk?

Az egészségügyi mutatóinkat, a várható élettartamot nézve ezt még nem lehet elmondani. Az Eurobarométer felmérésében a magyarok 59 százaléka úgy nyilatkozott, hogy soha nem mozog, 15 százaléka pedig nagyon ritkán. Eközben

• Finnországban 8, 
• Svédországban 12, 
• Szlovéniában 25, 
• Csehországban pedig 26 százalék a soha nem sportolók aránya. 

Azért van még itt teendő. Az aktív életmód, a mozgás hozzájárul ahhoz, hogy hosszabb és egészségesebb életet éljünk. A magyarok várható élettartama átlagosan 4,5 évvel marad el az uniós átlagtól, ezen változtatni kell. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az emberek egészségi állapotáért az egészségügyi ellátórendszer csupán 18 százalékban felel, a többit az életmód befolyásolja. Készítettünk egy felmérést, amelyben a magyar válaszadók arra kérdésre, hogy miért nem sportolnak, azt mondták…

…nincs idejük? Esetleg pénzük?
Nem ezek voltak az első helyen. Azt válaszolták, hogy nincsen kedvük, utána jött csak az idő, és még hátrábbra sorolták a pénzt.

Jó, akkor még érvelek: rekordrészvétel volt az Országos Kéktúra napján, aznap négyezren indultak neki az erdőnek. A Velencei-tónál minden hétvégén láncban állnak a bringások, ez sem javulás?

Van egy értelmiségi réteg, amelynek fontos a mozgás és az egészséges életmód, érti ezt és tesz is érte. Nekik nem kell elmagyarázni, hogy miért jó ez. De köztük is vannak olyanok, akik azért mozognak, hogy ne legyen bajuk, nem feltétlenül az élmény kedvéért. Azt a szemléletváltás kell elérnünk, hogy a mozgás olyan élményt adjon bárkinek, hogy akarjon menni megint. Ezt még az iskolában kell elkezdeni, és lehet, hogy a szekrényugrás nem alkalmas erre. Lehet, hogy át kellene gondolni az iskolai testnevelést, erről már folyik a diskurzus a testnevelőképzésben is. Mert a mindennapos testnevelésnek vannak eredményei, de ha nem szeretik meg a gyerekek a mozgást, akkor – és ezt mutatják a kutatások – a középiskolából kikerülve abbahagyják. 

Az iskolában nincsen délután sport, az egyesületekben heti 4-5 edzést kell vállalni, plusz hétvégén a versenyeket. Aki ennél lazábban szeretne sportolni, az nem talál ehhez helyet.
Ezen gondolkodunk, ezt is tartalmazza az év végére elkészülő Aktív Életmód Stratégia, amely Monspart Sarolta nevét fogja viselni. A szabadidős sportnak az egyesületeknek teret kellene adnia.  Emellett  javaslatot teszünk számos területen arra, hogyan lehet egészségesebb a magyar társadalom. Kiemelt figyelmet kapnak ebben az idősek és a hátrányos helyzetű térségekben élők. Elindítottuk svéd minta alapján a Mozgást receptre programot is, ahol orvosi támogatással  és – a gyógyszeres kezelést megelőzendő – a mozgással próbálják visszanyerni az egészségüket a jelentkezők. Vannak szabályozási kérdések is, amikkel foglalkozni kell, ugyanis hosszú hónapokba telik egy erdei tömegsport esemény megszervezése, de olyan esetről is hallottunk, hogy erdei, közforgalmi út használatáért megbüntették a kerékpárverseny szervezőket. Ez így biztosan nem jó.

Néhány hete jelentette be, hogy 65 milliárd forintos EU-forrás nyílik meg turisztikai fejlesztésekre. Ki pályázhat erre a forrásra?
Mivel országos jelentőségű fejlesztésekre írták ki, jellemzően önkormányzatok, konzorciumok tudnak pályázni, itt most lehetőség nyílik nagyobb volumenű beruházásokra is. A pályázatok előzetes elbíráláson vesznek részt, így tényleg csak a legkiválóbbak mennek tovább.

Van kiemelt terület, elsősorban a víziturizmust preferálják?
Nincsen semmiféle preferencia, jó pályázatokat várunk, amikben értelmes és hasznos célokra akarják költeni a pénzt. Ezek révén a regionális turisztikai vállalkozások, a szálláshelyek is nyernek azzal, ha egyre több turisztikai szolgáltatást, élményt nyújt a régió.