Tervezőasztalon a jövő atomerőművei

Többféle megoldás is szóba jöhet a jövő atomerőműveinek kifejlesztésére, ám ehhez még legalább 10-15 év szükséges, viszont egyre sürgetőbb a kérdés. Szatmáry Zoltán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora lapunknak elmondta: ma 441 atomerőművi blokk üzemel a világon, ezek üzemideje 2030 körül lejár. Az új típusoknak gazdaságosnak kell lenniük, megfelelniük a környezetvédelmi és a biztonsági előírásoknak. Gondoskodniuk kell a radioaktív hulladékok megfelelő kezeléséről, számolniuk kell a drága és hosszadalmas hatósági eljárásokkal, és nem tehetik lehetővé a nukleáris fegyverek további terjedését.

Amerikában már engedélyezték az úgynevezett ABWR-típust, amelyből kettő már üzemel Japánban. Két másik rendszeren is dolgoznak. Európában az EPR, vagyis az európai nyomott vizes reaktor jöhet számításba. Ennél a cserélhető alkatrészek élettartamát 40, a nem cserélhetőkét 60 évre tervezik. Egy kWh villamos energiára számolva ez a típus 15 százalékkal olcsóbb, mint a konkurensnek tekinthető kombinált ciklusú gázerőmű.

A negyedik generációs erőművek alapvetően hatféle megoldáson működhetnek. Megépítésük 2020-25 körülre várható. A megvalósításban a fő problémát az anyagtechnológia okozza, hiszen esetenként ezerfokos hőmérséklettel kell számolni a reaktorműködés során. (MGy)